Húsz éve még volt egy kocsiszín Óbudán...

iho/vasút   ·   2016.05.22. 18:45
obuda_bezarva0

Vasárnaponként időről időre fellapozunk egy-egy régi Indóházat, bízva abban, önök is olyan örömmel csodálkoznak rá archív írásainkra, mint mi magunk. A mostani az Indóház 2005. júniusi számában jelent meg. A magazint digitális formátumban megvásárolhatja a dimag újságosstandján.

* * *

Az óbudai kocsiszín története (1907–1996): lebontásra ítélve

Az 1900-as évek elején a Budapesti Közúti Vaspálya Társaság (BKVT) úgy határozott, hogy új beszerzésű járművekkel bővíti járműállományát. Nyolc különböző motor- illetve pótkocsitípusból csaknem 500 járművet vásárolt a közlekedési társaság, amelyek tárolásához azonban a rendelkezésre álló férőhely kevésnek bizonyult. Ezért az 1900-as évek elején három új kocsiszín épült, köztük 1907-ben az óbudai. Ez a kocsiszín ideális volt az év elején elindult Óbuda–Fő tér–Bécsi út, majd az 1913-ban megnyitott Vörösvári úti, végig kétvágányú villamosvonalak kiszolgálására. Az alábbiakban a legendás kocsiszín történetét villantjuk fel az évszámok segítségével.

Ezerkilencszázharmicháromban, a trolibuszüzem óbudai megindulásával a kocsiszín egy részét elkülönítették a három gumikerekes jármű számára, az üzemegység így 1945-ig, a vonal megszüntetéséig trolibuszjármű-telep is volt. A felszabadulás után, 1950. november 7-én megnyílt az Árpád (Sztálin)-híd. A rajta áthaladó villamosvonal a nagy októberi szocialista forradalom 33. évfordulójának tiszteletére a 33-as számot kapta, és eleinte az új hídon és a Róbert Károly körúton keresztül a Váci útig, majd 1954-től a Marx téri végállomásig közlekedett 1800-as, később 3600-as típusú, úgynevezett Stuka villamoskocsikkal. A vonal betétjárata, a 33A, időszakos járatként, a Flórián tér és a Váci úti végállomás között szállított utasokat, szintén szóló motorkocsis üzemmel. Az alapviszonylatra azonban a ’70-es évek elejétől motor plusz pótösszeállítású szerelvényeket állítottak be. Mivel az óbudai fejvégállomáson ezek a szerelvények nem tudtak megfordulni, a menetirányváltás a kocsiszín területén épült hurokvágányon keresztül történt.

Egy KCSV áll az 1996 márciusának utolsó napján bezárt kocsiszín előtt. A képre kattintva galéria nyílik (fotó: Indóház-archív | Szelényi Gábor)

Harminc évvel ezelőtt megérkezett a ma is közlekedő Ganz-csuklósok újabb negyven egységből álló flottája – a villamosok szintén Óbuda kocsiszín járműállományát képezték, és három évig közlekedtek a budai 9, 11, 17, 19-es viszonylaton. A Stukák selejtezésükig Óbuda járművei voltak, az 5, 11, 17-es vonalon. Érdekesség, hogy – bár a 3600-as volt az alaptípus – selejtezésükig az 5-ös vonalon közlekedett a két UZ típusú, alumínium szerkezetű motorkocsi is.

Ezerkilencszáznyolcvannégy november 6-án megindult a forgalom az új 1-es villamosvonalon, méghozzá a Bécsi út és a Lehel utca között. Egy évvel később a vonalra a BKV legújabban beszerzett Tátra T5C5 típusú cseh villamosai kerültek, amelyeket ugyancsak Óbuda kocsiszín adott forgalomba. Ezt követően, 1993–94-ben, a kocsiszín utolsó állományi változtatásaként a húsz korszerűsített UV motorkocsijából (MUV) jutott néhány a 17-es vonalra, és ezáltal a kocsiszín „hatáskörébe”.

A kocsiszínt 1996. március 31-én zárták be, a villamoskocsikat pedig szétosztották a többi kocsiszín között; a MUV-ok a Száva, a Tátrák pedig az Angyalföld és a Baross állományát gyarapítják. A kocsiszín épülete sokáig üresen állt, majd a BKV Rt. eladta. Ezután néhány évig raktárhelyiségként szolgált, a közelmúltban pedig a lebontása mellett döntöttek. Az épület falain jelenleg kúszónövények, és egy világháborús, hősi halottakra emlékeztető tábla található...

Forrás: VEKE

Múltidéző sorozatunk korábbi írásai

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!

Utazzon velünk! Az első világháborús olasz front déli szakaszát felkereső, idén újra elinduló Isonzó Expressz emlékvonatra jelentkezzen a MÁV Nosztalgia Kft.-nél!

Kapcsolódó hírek