Alagutak, viaduktok a Varázshegyen
Vasárnaponként időről időre fellapozunk egy-egy régi Indóházat, bízva abban, önök is olyan örömmel csodálkoznak rá archív írásainkra, mint mi magunk. A mostani az Indóház 2006. december–2007. januári, összevont számában jelent meg. A magazint digitális formátumban megvásárolhatja a dimag újságosstandján.
* * *
Semmeringbahn: a világ első hegyvidéki vasútvonalaA Semmering-vasút (Semmeringbahn) a világ első hegyvidéki vasútvonala, neve fogalom a vasutak világában. Építésekor a Bécsből az Adriai-tengerig vezető szállítási útvonal fontos láncszeme volt. Ausztria kötöttpályás közlekedésében játszott szerepe a mai napig meghatározó, hiszen a fővárosból a Semmering-vasúton keresztül lehet elérni az ország déli tartományait, Stájerországot és Karintiát.
Gloggnitz és Mürzzuschlag között 41,7 kilométer hosszú hegyvidéki szakasz húzódik. Ezen a vonal 457 métert emelkedik a semmeringi tetőpontig, majd leereszkedik a 789 méter magasan fekvő Mürzzuschlagba. A változatos, kanyargós hegyvidéki vasút éke a tizenöt alagút és a tizenhat viadukt. A vonal Karl Ritter von Ghega tervei alapján, a kitűnő mérnök vezetésével 1848 és 1854 között épült. A személyszállítás 1854. július 17-én indult meg, ekkor még természetesen gőzvontatással – a pályát 1959-ben villamosították. A vasút 1998 óta az UNESCO világörökség része.
Ezúttal a minden kétséget kizáróan gyönyörű vasútvonal alagútjait mutatjuk be. A Budapesttől mindössze háromórányi autózással elérhető Semmeringbahn maga a paradicsom – és nem csak a vasutat kedvelőknek ez a véleménye. Csodálatos táj, nyugalom, madárdal, és persze számtalan vonat és megannyi műtárgy, alagút és viadukt várja az utazót. Ha valamelyik hegy ormáról szemlélődünk, az a benyomásunk, mintha egy óriási, élő terepasztal terülne el a lábunk alatt. A vidék kiváló lehetőséget nyújt a kirándulásra: aki szeret gyalogszerrel felkerekedni, az a vasútvonal mentén kiépített turistaúton is bejárhatja a Semmeringet, érintve az összes nevezetes tereptárgyat és remek kilátást nyújtó magaslatot. Az úton több kilátó is létesült. A Klamm városánál található várromról nyíló panoráma azonnal a táj rabjává teszi az utazót... A közeli alagút és a Wagnergraben-viadukt pedig egyenesen csábít a fényképezésre és a videofelvétel készítésére... Persze nem árt, ha előtte tájékozódunk, mit és merre szeretnénk megörökíteni: ha tehetjük, szerezzük be a vonatkozó irodalmat, könyveket, újságokat, és a kilométerszelvények ismeretében már könnyebben megtaláljuk a keresett műtárgyakat.
A Semmeringbahn a legkényesebb vasútbaráti igényeket is kielégíti változatos összeállítású, az alagutakon és a hidakon átrobogó vonataival. A kétvágányú vonalon nagyszámú és sokszínű tehervonat, helyi és távolsági személyvonat, valamint nemzetközi szerelvény közlekedik. A műélvezetet fokozó érdekesség a nagy emelkedők miatt az előfogatolás, vagy a tolómozdony alkalmazása. A maximális emelkedés 1:40. Akad olyan tehervonat, amit négy (!) gép vontat, de a személyvonatoknál sem ritka az előfogatolt Taurus, vagy a két 1044-es mozdony. Mint minden hasonló hegyivasútnál, itt is jellegzetes kép a vonal tetőpontjáról, a Semmeringről visszatérő előfogati vagy tolómozdonyok látványa. Esetenként akár öt-hat gépből álló vonat is tart a kiinduló állomásra, hogy néhány óra múltán ismét egy szerelvény mozdonya elé kapcsolva mássza meg a hegyet. Hosszú mozdonyvonatokat elsősorban a Gloggnitz–Semmering szakaszon látunk, tekintettel arra, hogy ez a nehezebb, nagyobb szintkülönbségű vonalrész.
Akárcsak maga a vasútvonal, a tizenöt alagút is kifejezetten változatos: szinte mindegyik más és más, gyakran a bejárati portáljuk sem azonos. A leghosszabb az új Semmering-alagút a maga 1511 méterével, a legrövidebb a mindössze 14 méter hosszú Krausel. Eredetileg az összes kétvágányúnak épült. Az új, második alagút a Semmeringnél 1952-ben létesült, de ez már egyvágányúként. A régitől függetlenül, a kőzet keménysége miatt némileg eltérő nyomvonalvezetéssel készült, és a kétvágányú vonal egyik sínpárját vezették benne végig, miután az 1430 méter hosszú, régi Semmering-alagutat 1953-ban alakították át egyvágányúvá. Mürzzsuchlag felőli kijáratánál ma is látszik a múlt: a régi műtárgy kapujának nagyobb mérete emlékeztet azokra az időkre, amikor még kétvágányos volt. Az alagútban, 898 méteren található a vasútvonal legmagasabb pontja. De nem csak a semmeringi különleges: a Weinzettelwand-alagút érdekessége a belső galéria, ami a szemben magasodó hegyről is jól megfigyelhető.
A Semmering-vasút korai építése egyben a vonal nagy problémája is: a szűk ívek és alagutak miatt a forgalmi igényekhez képest a vasút kapacitása csekély, ráadásul sem ívbe billenő, sem emeletes, sem konténerszállító vonatok nem közlekedhetnek végig a vonalon. Az éles sugarú ívek korlátozzák a sebességet, ezért többször felmerült már a Semmeringbahn kiváltása. Már az építés kezdetekor felvetődött, hogy a hegyeket keletről megkerülve, Magyarországon keresztül lehetne elérni az Adriát, de ez az ötlet 1848-ban rengeteg politikai kockázatot hordozott magában. Nem új elképzelés a Semmering bázisalagút ötlete sem, amely Gloggnitztól indulva Mürzzuschlagnál bukkanna a felszínre. A terv hatalmas költségei és az építkezés nehézségei miatt mindig is viták központjában állott, jóllehet egyszer már hozzáfogtak a kivitelezéséhez. Ez azonban félbeszakadt, és a mai napig sincs végleges döntés a megvalósításáról.
Szeghi Gyula
Múltidéző sorozatunk korábbi írásai
- Mekka, vasútbarátoknak Angliában
- Volt egyszer egy fontos budai villamosvonal
- Szergejek a vonatok élén! Mi ebben a különös?
- Gőzös kerékpárok, fotómaratott keretek: így épül egy csodamodellmozdony
- Így szállítják a sört Írországban
- Mennyország tourist Írországba
- Lassan minden elfogy...
- Ékszerdoboz, volt, lehetne újra az?
- Ózd és Nádasd vitte a vonatokat
- Húsz évem lassan elszelel...
- Újjászülető M41-esek, avagy miért lett Hörgő a Csörgő?
- Örökké föl akarták szedni a síneket
- Öt nap, hat éjszaka, négyezer kilométer harmincezer forintért
- Kisvasút a Sárréten
- Komjáthy György: Természetes volt, hogy ha megnövök, csak villamosvezető vagy kalauz lehetek
- Berekhát a motorgarázsnál
- Volt egyszer egy nagy hepaj Tapolcán
- Gyík, light
- DR volt, DB lett – 2. rész: vasúti romantika kétféle nyomtávon
- DR volt, DB lett – 1. rész
- Ütközőbaktól ütközőbakig: a Szalajka-völgytől a Bükk-fennsíkig
- Villamossal Gliwicétől Górniczáig
- És még a színét is eltalálták!
- Kék szalag – a vasúton, Amerikában
- A ronda zöld kígyó nyomában
- Karácsonyi ajándék a vasútnak: kell ennél szebb?
- Egy uradalmi tejcsarnok lassú háttérbe szorulása
- Főpályaudvar Budapesten: végleg lemondtak róla?
- Kezdetben vala a lóvontatás
- Barkács az élethűségért
- Szürke eminenciás: a Muki
- Európa dízelmozdonyainak nagyasszonya
- Amikor Truman zuhant a Déliből az Endresz György térre
- Őrült nagy durranás előtt? Tényleg lesz 200 milliárdból metró Gödöllőig?
- Hétvégi hepaj Finnországban
- Irány a Balaton! – 2005-ben, 2. rész
- Irány a Balaton! – 2005-ben, 1. rész
- Az utolsó felsővezetékes kisvasút
- Kandó Kálmán egyedülálló alkotása
- Fenn a messzi Északon, mellékvonalon
- Thököly út, hattyúdal
- Vasút a Baltikumban
- Ez is hungarikum ám!
- Lánczos Péter előbb tervezett, utána helyszínelt és nyomozott
- Ha a 201-es váltó mesélni tudna...
- Ármin-akna Lyukóbányán
- A kényelmi vicinális
- Egy óriásira lekicsinyített 902-es Tatra
- D4-es javítás után lett K gép
- Tráktőrök keskeny nyomtávon
- A világ legnagyobb gőzösparadicsoma
- Volt egyszer egy Déli... Lesz még egyszer Déli? – 3. rész
- Volt egyszer egy Déli... Lesz még egyszer Déli? – 2. rész
- Volt egyszer egy Déli... Lesz még egyszer Déli? – 1. rész
- Kubinszky Mihály: Az építészet az élethivatásom, a vasút hobbi
- Épül a Sorsok Háza
- Ünnepelt a legbátrabb város
- Kéregjegy klasszikusok nyomában
- Vasúttörténeti intézmény Szegeden
- Megtérülhet-e egy mellékvonal átfogó felújítása?
- Vaspályával keretbe foglalt tájon
- A Kis Piros – a Rhätische Bahn Svájcban
- A Szuper Törzsfőnök, a Kapitány és a többiek
- Rég volt, igaz volt?
- Mintha mindig itt lettek volna
- Nem úgy van az, mint volt rég
- Amit az Úttörőparlament mentett meg az enyészettől
- Rokonlátogatóban: szoborgőzös 1:35-ben
- A szenvedések vasútja
- Köszöni, jól van azóta is
- Jánkmajtis–Kölcse: a végek kisvasútja
- A tengerparti vasút
- Nem lehetett megmenteni: volt egyszer egy fűtőház Kisterenyén
- Jekatyerinburg, Szverdlovszk állomás
- Végleg vége Cicciolina pályafutásának! Eddig még nem publikált fotókkal!
- Múltidéző: magyar motorvonatok Brazíliában
- Múltidéző: Aradról Lippáig és Pankotáig
- Múltidéző: történet a Sargani nyolcasról
- Múltidéző: a gőzöskorszak hat pillanata, 1. rész: az „építmények”
- Múltidéző: amikor először jártak Desirók a Balatonnál
* * *
Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!
Utazzon velünk! Az első világháborús olasz front déli szakaszát felkereső, idén újra elinduló Isonzó Expressz emlékvonatra jelentkezzen a MÁV Nosztalgia Kft.-nél!