Mekka, vasútbarátoknak Angliában

iho/vasút   ·   2016.02.21. 11:15
york_nrm0

Vasárnaponként időről időre fellapozunk egy-egy régi Indóházat, bízva abban, önök is olyan örömmel csodálkoznak rá archív írásainkra, mint mi magunk. A mostani az Indóház 2006. december–2007. januári, összevont számában jelent meg. A magazint digitális formátumban megvásárolhatja a dimag újságosstandján.

* * *

Nemzeti Vasúti Múzeum, York, Anglia: Nincs párja a világon

A yorki Nemzeti Vasúti Múzeum a földkerekség legnagyobb vasúti kiállítása. A múzeum gyűjteményében több mint száz gőzmozdony található, míg a további, a vasúthoz kapcsoló kiállítási tárgyaknak, kellékeknek és dokumentumoknak se szeri, se száma – Robert Stephenson1 egy hajfürtjét is beleértve. York félúton fekszik a londoni Kings Cross pályaudvar és Edinburgh között. Napközben félóránként közlekedő vonatokkal érhető el – az út Londontól két óránál rövidebb ideig tart. A szerző többször is megfordult a Nemzeti Vasúti Múzeumban – legutóbbi alkalommal is a Kings Crossról indult el.

Yorkba a Great North Eastern Railway (GNER) IC 125 típusú motorvonatával utaztunk. A vonat a 179 mérföldes távolságot három közbenső megállással mindössze 1 óra 50 perc leforgása alatt, 125 mérföld/óra (200 kilométer/óra) sebességgel haladva tette meg. A vonatra nem kötelező helyjegyet váltani, de figyeljünk, nehogy foglalt helyre üljünk!

A yorki állomásról egy rövid sétával, a pályaudvart megkerülve lehet eljutni a múzeum bejáratához. Mivel amúgy is az utunkba esik, először a Station Hallt (állomáscsarnok) érdemes felkeresni. A lenyűgöző hangulatú, stílusos hangeffektusokkal élővé varázsolt kiállítási térben többek között luxus- és postavonatok kocsijait lehet megtekinteni. Látványos és érzékletes megoldásokkal, képek és tárgyak sokaságával mutatják be a vasúti munkások életét, a falakon lévő vitrinek segítségével a fa nyompályától napjainkig követhetjük a vasút fejlődését. A csarnok legérdekesebb látványossága: a „Palaces on Wheels” (keréken gördülő paloták) fantázianevű sorozat, a királyi vonatok (The Royal Trains). Az 1840 és 1940 között épült eredeti kocsik berendezetten és természetesen kivilágítva tekinthetők meg – a korhű ruhákba öltöztetett figurák érzékletesen jelenítik meg a valóságot. Jellemző, hogy a vitrinek és a kiállított kocsik körül található hangszórók amint a közelükbe ér a látogató, automatikusan bekapcsolva „kommentálják” a látottakat. Így tudhatjuk meg, hogy az egyik királyi vonat Viktória királynő kényelmét szolgálta, míg egy másikkal a jelenlegi uralkodó, II. Erzsébet utazott a hetvenes években.

A vasútbarátok Mekkája. Hívőknek kötelező. A képre kattintva galéria nyílik (fotó: Indóház-archív | Varga Veronika)

A csarnokban villamos motorkocsikat és különböző régi teherkocsikat is kiállítottak. Az épület mögött, a szabad ég alatt láthatók azok a nosztalgiavonatok, amelyeket a látogatók legnagyobb örömére többször is beüzemelnek. Korábban itt működött a London & North Western Railway 2134 milliméter nyomtávú mozdonya és több kocsija is. A szóban forgó gép mostanában az egyik csarnokban áll. A kiállítás szervezői gondoltak a gyerekekre is, hiszen eredeti gőzmozdonyokat „maszkíroztak” a népszerű Thomasnak.

Egy nagy sátor alatt dízel- és gőzmozdonyok várják, hogy végleges kiállítási helyükre kerüljenek. Itt tárolják a felújításra váró járműveket is. Néhány száz méter hosszú pályán közlekedik egy kis kerti vasút, amit egyetlen látogató kedvéért is szívesen elindítanak. A déli csarnok mellett magasodik az Education service2 épülete, ahol interaktív módon ismertetik meg a vasutat a gyerekekkel. Méghozzá bemutató célt szolgáló mozdonyvezető állásokkal, váltókezelő szolgálati helyekkel és jelzőkkel, de ügyességi és logikai játékok is szórakoztatják a kiskorú nagyérdeműt.

A múzeum bejáratától egy aluljárón keresztül juthatunk el a The Great Hallba, vagyis a nagycsarnokba. Ez valamikor fűtőház volt, amiből a fordítókorongot megtartották, és egy új, pompás csarnokot építettek fölé. A fordítókorong sugár irányú vágányain láthatók a kiállított mozdonyok. Rögtön a bejárattal szemben vonja magára a figyelmet a terem minden bizonnyal legérdekesebb járműve, a London & North Eastern Railway 4468-as pályaszámú gőzmozdonya, ismertebb nevén a Mallard (Vadkacsa). A mozdonyt 1938-ban gyártották. Még ebben az évben évben, július 3-án egy próbamenet alkalmával elérte a 126 mérföld/óra (202,8 kilométer/óra) sebességet, és ezzel kivívta magának a világ leggyorsabb gőzmozdonya címet. A mozdony mindkét oldalán ott virít az eseményre emlékeztető tábla.

A yorki National Railway Museum újabban két különleges „szolgáltatást” vett fel nosztalgia-programjába. A Giants of Steam keretében a 4771-es Green Arrow, illetve a 777-es Sir Lamiel gőzöskolosszussal vontatott szerelvények segítségével a szigetország leghíresebb és legelragadóbb vasúti útvonalaira kalauzolják el az érdeklődőket.

Ugyancsak a nagycsarnokban látható a La Manche alatt húzódó alagút szelvénye, benne az Eurostar elejének 1:1 arányú modelljével, valamint a japán Shinkansen 1960-as évek elején készült motorkocsija. Az érdeklődők beszállhatnak, és kivetítőkön tekinthetik meg a japán nagysebességű vasút történetét bemutató filmet.

Továbbhaladva találkozhatunk a legendás Deltic mozdonnyal. Külön kiállították a motorját, amiből darabokat, metszeteket vágtak ki, hogy felépítését így tegyék világossá. Szemléletes, ahogy a motor egyik, villanymotorral meghajtott hengersorának modelljén működés közben is láthatjuk a gépet. A mozdonynak háromszög elrendezésű motorja van, három főtengellyel és három ellendugattyús hengersorral. De találkozhatunk a Kínának – Angliában – gyártott lokomotívok egyikével éppúgy, mint eredeti kiállítású, régi villamos és dízelmozdonyokkal, vagy az Agenoriával, az 1829-ben gyártott, üzemképesen megőrzött gőzmozdonnyal. Itt látható George Stephenson Rocket (Rakéta) nevű mozdonyának másolata is.

Lenyűgöző látványt nyújt a Brit Vasutak 35029-es pályaszámú mozdonyának „hosszmetszete”, amelyen mozgás közben mutatják be a gőzmozdony működését. A metszeten számokkal jelölték az egyes részleteket, így minden további nélkül megismerhetjük azok nevét, működését és szerepét. Ezt látva szinte magától jön a gondolat: 424-eseink közül egyet ehhez hasonlóan kellene elkészíteni, és méltó helyen kiállítani. Mekkora szenzáció lenne! Akárcsak a Great Northern Railway Nº1 pályaszámú mozdonya, amelynek érdekessége, hogy rendszeresen továbbított gyorsvonatokat 100–120 kilométer/óra sebességgel.

A nagycsarnokból lehet eljutni a The Works and Warehouse-ba (műhely és raktár). A raktár polcrengetegén ezernyi vasúti emléktárgy és modell látható, a falakon különböző mozdonytáblák, állomásnévtáblák és egyéb érdekes relikviák függenek. Külön szakasz szemlélteti az 1855-ös első nagy vonatrablás részleteit. Innen lépcső vezet fel az emeletre, ahol a yorki állomás irányítóközpontjának ikertestvérét találjuk – a monitorokon ugyanazt nézhetjük, amit az állomás irányítói. Egy kis teraszra kilépve pedig az igazi, az állomásra ki- és bejáró vonatokat lehet videózni és fényképezni. Megismerkedhetünk a váltóállító és biztosítóberendezésekkel, valamint a múzeum mozdonyjavító műhelyével is, ahol felújítják és üzemképessé teszik a mozdonyokat3 – a kiállított járművek túlnyomó része ugyanis üzemképes! Némelyikük rendszeresen feltűnik nosztalgiamenetek élén.

Visszatérve a nagycsarnokba, a keskeny nyomközű bánya- és közforgalmú vasutak járműveit is megnézhetjük. Köztük olyan ritkaságokat is, mint a Tasmán Vasút Garratt mozdonya 1909-ből, vagy a Festiniog Railway dupla gépe 1883-ból. De itt tették közszemlére az Eurotunnel építésénél használt keskeny nyomközű mozdonyt, és azt a kocsit, ami a fúrópajzstól horda ki a felszínre a kivájt kőzetet. Szintén a csarnokban látható James Watt gőzgépe, méghozzá eredeti méretben, és talán mondanunk sem kell, hogy üzem közben, egy villanymotorral megforgatva. A terem közepén lévő Footbridge-ről kiváló panoráma nyílik a hatalmas kiállítótérre, ahol alaposan szemrevételezhető az első közforgalmú vasút eredeti felépítményének egy darabja is. Oldalsó termekben részletgazdag modellterepasztalok kötik le a látogatók figyelmét, az emeleti termekben pedig eredeti irodai berendezések, vasúttörténeti dokumentumok tekinthetők meg. Itt kapott helyet a könyvtár is, amely páratlan anyaggal büszkélkedhet: több mint húszezer vasúti könyv, hatszáz különleges időszaki kiadvány, menetrendek az 1840-es évek elejétől kezdve, és mintegy másfél millió fotográfia alkotja a gyűjteményt4.

Letenyei Tamás

1. Robert Stephenson (1803–1859) vasútmérnök, George Stephenson egyetlen fia
2. A Nemzeti Vasúti Múzeum oktatási csapata Nagy-Britannia hasonló intézményei közül a legjelentősebb. Évente mintegy ötvenezer érdeklődővel, elsősorban gyerekekkel sajátíttatnak el közlekedési, vasúti ismereteket
3. A gőzöskollekció legidősebb példánya az 1813-ból származó, Wylam Colliery-féle Puffing Billy, legfiatalabb tagja pedig a Wolverine Garden Railway 1985-ös lokomotívja
4. A kollekció a vasúti múzeum 1975-ös megnyitása óta gyarapodik

Múltidéző sorozatunk korábbi írásai

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!

Utazzon velünk!Az első világháborús olasz front déli szakaszát felkereső idén újra elinduló Isonzó Expressz emlékvonatra jelentkezzen a MÁV Nosztalgia Kft.-nél!

Kapcsolódó hírek