Közeleg a Nyugat-Balkán TEN-T-integrációja

Hamarosan befejeződik a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) kiterjesztése a Balkán-félsziget nyugati részére, valamint a régió integrációja az Európai Unió vasúti piacába. Ehhez azonban még szükséges néhány lépés.

A nyugat-balkáni térség számos fejlesztési terv célpontja, az EU Gazdasági és beruházási tervének (EIP) támogatása mellett. A régió rendkívül fontosnak bizonyulhat az európai vasúthálózat hatékonysága szempontjából, továbbá kulcsa lehet az Európa és Ázsia közötti jobb összeköttetéseknek is. De milyen tervei vannak az Európai Uniónak a régióval, és hogyan változtatják majd meg ezek a fejlesztések az EU vasúti közlekedését?

Mindenekelőtt az Európai Bizottság szerint a Gazdasági és beruházási terv célja, hogy felgyorsítsa a Nyugat-Balkán hosszútávú gazdasági helyreállítását, támogassa a zöld és digitális átállást, valamint elősegítse az Európai Unióval való regionális integrációt és konvergenciát. A Bizottság által 2020-ban elfogadott terv magában foglalja azon infrastrukturális projektek finanszírozását is, melyek hozzájárulnak az érintett országok gazdasági fejlődéséhez és az ott élők jólétéhez. Ennek eredményeként a vasút fejlesztését célzó beruházásokat sem lehet ebből kizárni.

Az Európai Bizottság Mobilitáspolitikai és Közlekedési Főigazgatóságának (DG MOVE) vezérigazgató-helyettese, Maja Bakran az UNIFE egyik, a napokban tartott online konferenciáján elmondta: a TEN-T politika a legerősebb eszköze a szomszédos országok Európa Unióba történő integrálódásának. A Nyugat-Balkánnak kulcsfontosságú a TEN-T-hez történő integráció, az eljáráshoz szükséges jogi háttér ráadásul már készen is áll. Ráadásul a Bizottság legfrissebb TEN-T térképjavaslata is tartalmazza már a régiót.

A Közlekedési Közösség titkárságának igazgatója, Matej Zakonjšek a konferencián kiemelte: nem lehet modális váltásról beszélni a Nyugat-Balkánt érintően. A régió vasúti személyszállítása meglehetősen rossz állapotban van, az árufuvarozás egy fokkal jobb, de nem ott tart, ahol lenni szeretne. A vasút azonban fokozatosan tér vissza a régióba, ezt jelzi például a X-es számú TEN-T folyosó részét képző Belgrád–Újvidék (Novi Sad) vonalszakasz fejlesztése. A régió teljes TEN-T-integrációjához azonban még számos tényezőt meg kell valósítani. Többek között át kell váltani a pontszerű fejlesztésről a hálózatira, ahogy a teljes európai vasúthálózatnál is zajlik. A szakember szerint szükség van a TEN-T szabályok betartására, és ez nem csak a vágányok villamosítására korlátozódik. A régió vasúthálózatainak azonos hullámhosszon kell lenniük a gördülőállomány korszerűsítése, az egységes európai vonatbefolyásolási rendszer, az ERTMS megvalósítása, valamint a TEN-T összes szempontjának való megfelelés terén, beleértve például a közúti biztonsági előírásokat is. Ezen felül a nyugat-balkáni országoknak jobban meg kell felelniük az infrastruktúra-karbantartási projekteknek, kollektívebb megközelítéssel.

A régió törekvései általánosságban véve a következők: a nyugat-balkáni vasúthálózat villamosított szakaszainak aránya 2030-ra el kell, hogy érje a 86 százalékot a 2020-as 73 százalékhoz képest. A minimális üzemi sebességnek való megfelelést 2027-re 44 százalékra kell növelni a 2020-as tizenöt százalékról. Végül az ERTMS alkalmazásának 2030-ra ötvenszázalékos szintet kell elérnie – 2020-ban ez még a nullán állt.

A DG NEAR nyugat-balkáni regionális programokért felelős egységének osztályvezető helyettese, Michael Voegele elmondta, a Gazdasági és beruházási terv fő fókuszában az EU-hoz való felzárkózás áll. A terv tartalmaz néhány kiemelt vasúti projektet, amik elősegítik a régió kelet–nyugat és észak–dél irányú összeköttetéseit, továbbá javítják az Adriai-tenger partja közelében futó vonalak kapcsolatait a hátországgal:

• A X-es számú, kelet–nyugat irányú folyosó, mely a Szerbia és Horvátország, Bulgária, valamint Észak-Macedónia közötti vasúti kapcsolatokért felel, továbbá a macedón főváros Szkopjétől a bolgár határig vezető, VIII-as számú korridor.
• Az Xc számú, észak–dél irányú korridor, ami a közép-európai fővárosokat kapcsolja össze Szarajevón keresztül az Adriai-tengernél fekvő Plocéval, továbbá a Belgrád–Podgorica–Bar 4-es szakasz és a X-es folyosó Belgrád és a koszovói Pristina közötti része.
• A partmenti régiók összekapcsolása: az albán főváros Tirana és a montenegrói főváros Podgorica közötti 2-es útvonal, az albániai Durres kikötőjéig meghosszabbítva.

A terv első finanszírozási csomagját idén április elején fogadták el. A pénzügyi forrásokat elsősorban a nyugat-balkáni garanciakeret nyújtja majd, akár húszmilliárd euró (jelenlegi árfolyamon körülbelül 7800 milliárd forint) értékig. Ezen túlmenően további egymilliárd eurós uniós támogatásban részesülhet háromszáz kilométernél is több vasút pálya a régióban.

Két kulcsfontosságú pontja van annak, hogy az európai vasúti árufuvarozási szektornak milyen előnyei származnak ezekből a beruházásokból. Az első a fentebb említett parti összeköttetések: Matej Zakonjšek úgy véli, a jelenlegi tervezés nem érne el semmit a fő balkáni kikötőkhöz való vasúti kapcsolatok nélkül. A nyugat-balkáni kikötőkön keresztül az óceáni szállítási útvonalakhoz kapcsolódó vasútvonalak forradalmasíthatják a régió és az EU árufuvarozását. Következésképpen a TEN-T hálózat fejlesztésén felül a régióban végrehajtott vasúti fejlesztések potenciálisan új kapukat nyithatnak az európai hátországba irányuló tengeri fuvarozás előtt.

A második pont a Szkopjét a bolgár határral összekötő VIII-as korridor. Az Észak-macedóniai Vasút (Makedonski železnici, MŽ) vasúti infrastruktúráért felelős ágának vezérigazgatója és a Nyugat-Balkáni Infrastruktúra-kezelői Hálózat elnöke, Hari Lokvenec kiemelte a projekt fontosságát: a korridor segítségével a régió közvetlen hozzáférést nyer a Boszporuszhoz és a Fekete-tengerhez. Ezért a potenciális lehetőségek szempontjából nagy jelentőséggel bír, figyelembe véve a Középső Korridor egyre növekvő forgalmát, valamint az ennek következtében kialakuló romániai torlódásokat.

Egy teljesen működőképes és hatékony nyugat-balkáni vasúthálózat az Európába belépő és onnan kilépő rakományok új csomópontjává válhat, különösen ami az óceáni vonalakat, a rövid fekete-tengeri összeköttetéseket, valamint a Törökországon keresztül haladó, közvetlen vasúti kapcsolatokat érinti. Meglehet, hogy a régió egy távoli európai sarok, a nagyon szükséges és gondosan megtervezett beruházások azonban hozzásegíthetik egy teljesen új szerephez – számol be a Rail Freight.

(Nyitóképünkön a szerbiai, Belgrád és Újvidék közötti vasúti pálya átépítése zajlik)