munkarepülés

Az emberi találékonyság határtalan, de ki fogja a találmányt megvalósítani?

Növényvédelmi törvény a mezőgazdasági repülés ellen?

Mezőgazdaság: elment a nyereség az üzemanyagon és a frankon. Szabadrepülők: ütközés a hatósággal.

Gyors tanulás a többmotorosig, rampázás és limuzinozás, csövezés és turbinás repülés: így indul egy pilótakarrier Amerikában.

Epilógus: egy emlékmű és egy obeliszk története. A katasztrófa helyszíne ma már más, de embereket menteni ma is magasztos feladat.

A karácsonyfa beemelése közben akadálynak ütközött a rotorlapát.

A temetéssel nem zárult le a Morava balesetének története. Tóth Györgyöt elmarasztalta a vizsgálat, megindultak a szóbeszédek.

Tóth György történetében következik az a bizonyos szerencsétlenül végződő repülés.

Tóth Györgynek nagy távolságú nemzetközi repüléseket is teljesítenie kellett olykor kifejezetten ellenséges időjárás közepette.

A gép összes berendezésének üzemideje lejárt, a sok csere és a felújítás a vételár többszörösébe kerülne.

Tóth György részese lehetett a légimentő szervezet kiépítésének. Sokszor olyan körülmények között repült, amikor mások inkább fel se szálltak.

A hazánkban dolgozó gépek közül több is úgy végezte, hogy nem volt pénz a nagyjavítására: félrehúzták, otthagyták valahol.

Szerzőnk belekezd a nálunk használt gépek történetébe: a sztori néhány példány esetében különösen kalandos, sajnos, olykor tragikus is.

Tóth György a háború előtti kezdetek, majd a forradalom előtti hányattatások után a mentőrepülésben találta meg igazán magát, Wittinger Kálmán oldalán. A szolgálat első igazi nagy feladata a Heine–Medin-járvány volt.

Tóth György a háború előtt kezdte repülőpályáját, 45 után politikai okokból kellett felhagynia vele. De aztán újra pilóta lehetett – a mentőknél.