Felújítják a 140-es és 142-es vonalakat, a szegedit kétvágányúsítják is!
A szakminisztérium 600 milliárd forintból két fázisban növelné a Szeged–Kecskemét–Cegléd vasúti pálya kapacitását, csaknem 400 milliárdból pedig a lajosmizsei épülhet át, részben a kecskeméti Mercedes-üzem és a Szegeden megvalósuló BYD elektromosautó-gyár kiszolgálása érdekében.
Az ÉKM-csúcs Kecskemét elnevezésű plenáris találkozót követő sajtótájékoztatón Lázár János építési és közlekedési miniszter arról beszélt, az elmúlt száz év legnagyobb alföldi vasútfejlesztésére készülnek a következő két évben, melynek során az újonnan épülő szegedi autóipari központ miatt, valamint a debreceni autóipari gyártás kiszolgálása érdekében újjáépítik a Szeged–Kiskunfélegyháza és a Kiskunfélegyháza–Cegléd pályaszakaszokat. A legnagyobb európai Mercedes-gyárnak köszönhetően a korábban agrárváros Kecskemét mára ipari várossá vált, létrejött Magyarország legnagyobb autóipari gyártókapacitása. A fejlesztés egyik oka a munkaerő-mobilitás igénye, hogy a munkába járók könnyebben jussanak el a munkahelyeikre, a másik az árumobilitás, hogy a termékek könnyebben jussanak el a nyugat-európai piacokra.
Először a Kiskunfélegyháza és Szeged közötti, jelenleg egy vágányú vasúti pályát korszerűsítik és kétvágányúsítják mintegy 175 milliárd forintból, a folytatásban pedig három és fél milliárd forintból megtervezik a Kiskunfélegyházától Ceglédig tartó vasúti pálya kétvágányúsítását.
Mindkét beruházás érinti Kecskemétet, akárcsak a szintén két szakaszban megvalósuló lajosmizsei, 142-es számú vasútvonal újjáépítése Budapest irányába: először a Kecskemét–Dabas szakasz munkálatai zajlanak majd, mintegy 190 milliárd forintból, majd a Dabas–Budapest szakasz következik, amelyre 177 milliárd forintot költenek. A vonalak korszerűsítését és villamosítását európai uniós forrásokból, valamint az Európai Beruházási Banktól (EIB) felvenni tervezett 2,2 milliárd eurós hitelből fogják finanszírozni.
Régóta tervezik a kecskeméti vasútállomás újjáépítését is, a város kész tervekkel rendelkezik egy intermodális közlekedési csomópont kialakításáról, ezért a térségi vasútfejlesztésekkel párhuzamosan a MÁV saját hatáskörben a jövő évben megkezdi a kecskeméti vasúti pályaudvar fejlesztését. A munka magában foglalja a parkolási helyzet rendezését és az autóbusz-közlekedés átszervezését is.
Lázár János a térség útfejlesztéseire térve kiemelte, az M44-es gyorsforgalmi út építése a végéhez közeledik, amelynek utolsó, harminc kilométeres szakaszát jövő tavasszal adják át. Ezzel tíz év alatt 560 milliárd forintból összekötötték Kecskemétet és az M5-ös autópályát Békéscsabával.
Elkészülnek a régi 5-ös főút Kecskemét és a Mercedes-gyár közötti mintegy két és fél kilométer hosszú szakaszának négysávosítására, valamint a 44-es főutat az 5-ös főúttal való csomópontjától a 445-ös út becsatlakozásáig tartó rész négysávosítására vonatkozó tervek. Megtervezik továbbá az 52-es és az 54-es számú főutak mintegy három és fél kilométer hosszú összekötését is. Ezek tervezési költségére mintegy 500 millió forintot különítenek el.
2025 végére elkészül a Halasi úti felüljáró felújítása is, amit a Magyar Közút saját hatáskörében végez majd el körülbelül három és fél milliárd forintért.
Elhangzott: Kecskemét az elmúlt években Magyarország egyik dinamikusan fejlődő gazdasági és ipari központjává fejlődött. Tíz évvel ezelőtt még napi 160 ezer ember ingázott a városba, ma már viszont 300 ezer, a kecskeméti agglomeráció elérte a 400–500 ezres lélekszámot.
(Nyitóképünkön egy szegedi hibrid intercity robog a 140-es vonalon, Kisteleki szőlők megállóhelynél, még 2021 márciusában. Fotó: Vörös Attila)
* * *
Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!