Átadták az első bangladesi metróvonalat

Az ázsiai ország fővárosa, az agglomerációval együtt 22 millió lakosú Dakka eddig hiába számított a világ egyik legnagyobb metropoliszának, még nem rendelkezett metróhálózattal.

Dakkának már nagy szüksége volt a metróra: a Bangladesi Műszaki és Technológiai egyetem számításai szerint a város közútjait használó autóforgalom és az amiatt kialakuló dugók évente hárommilliárd USA-dollárba (körülbelül 1100 milliárd forintba) kerülnek. Ennek megfelelően a város metróhálózatát igen jelentős méretűre tervezik: a dakkai közlekedési koordinációs hatóság által felvázolt úgynevezett Húszéves Stratégiai Közlekedési Terv egy hat vonalból és száznál is több állomásból álló hálózattal számol 2030-ra.

Az óriásprojekt első fázisát Banglades miniszterelnöke, Haszina Vazed sejk át a napokban adta át: a 6-os vonal 11,7 kilométer hosszú első szakasza egy észak-déli irányú töltésen fut Uttara North-tól Agargaonig, összesen kilenc állomást felfűzve. Március végéig viszont csak korlátozott üzem érhető el: a szerelvények reggel nyolctól mindössze délig közlekednek és nem minden állomáson állnak meg.

A beruházás japán segítséggel valósult meg: a Japán Nemzetközi Együttműködési Ügynökség finanszírozta a 6-os vonal 2,8 milliárd USA-dolláros (cirka ezermilliárd forintos) költségének 75 százalékát egy 2013 februárjában aláírt, negyven évre szóló, hivatalos, kedvezményes kamatozású fejlesztési támogatási hitelszerződés keretében. A fennmaradó 25 százalékot a bangladesi kormány állta.

A fejlesztés alapkövét 2013. október 31-én tették le, viszont a tényleges munkálatok csak 2016 júniusában kezdődtek meg. Az általános tanácsadó a Nippon Koei, a Delhi Metro Rail Corp, a Mott MacDonald és az amerikai Development Design Consultants (DDC) konzorciuma volt. Az építési munkákat a bangkoki központú Italian-Thai Development fejlesztési vállalat és a kínai Sinohydro Corp végezte. A pályát, a kommunikáció-alapú vonatvezérlő rendszert (CBTC), valamint a másfél kilovoltos egyenárammal táplált felsővezetékes villamosítást a Marubeni és a Larsen & Toubro konzorciuma építette ki egy 2018 júniusában odaítélt, 55 milliárd japán jen (körülbelül 150 milliárd forint) értékű szerződés keretében.

A metró üzemeltetője, a Dhaka Mass Transit Co. 2017 augusztusában bízta meg a Kawasaki Heavy Industries és a Mitsubishi konzorciumát, hogy 40 milliárd jen (110 milliárd forint) értékben szállítsanak 24 szerelvényt, továbbá hozzanak létre egy karbantartóüzemet. A Japánban gyártott, rozsdamentes acélszekrényű vonatok hat kocsiból állnak, a kocsik 19,8 méter hosszúak és 2,95 méter szélesek. Egy szerelvény 306 ülőhelyet és további akár 1700 állóhelyet kínál. Minden kocsiba két nagyteljesítményű légkondicionáló berendezést építettek be, ellátták őket belső és külső kamerarendszerrel, oldalanként pedig két ajtópár segíti elő a gyors utascserét.

Az állomásokon 180 méter hosszú peronokat alakítottak ki, hogy a jövőben hosszabb szerelvényeket is ki tudjon majd szolgálni. A karbantartótelep elektromos rendszereit a Furrer+Frey szállította, beleértve a mozgatható felső vezetőrudakat, melyek lehetővé teszik a biztonságos munkát a vonatok tetején. A Toshiba Infrastructure Systems & Solutions Corp. pedig egy olyan alállomási vontatási energiatároló rendszert szállított, mely lítium-ion akkumulátorokat használ a lassítás során visszatáplált fékezésienergia tárolására és gyorsításkor való felhasználására, továbbá áramellátási hiba esetén vészhelyzeti áramellátást nyújt.

A dakkaiak nemcsak több vonalból álló metróhálózatban gondolkodnak: már folyamatban van a 6-os vonal meghosszabbítása, mely ezzel 9,5 kilométerrel lesz hosszabb és nyolc új állomás épül meg. Az Agargaontól Motijheelig tartó szakaszt várhatóan idén decemberben helyezik forgalomba, a Motijheeltől a legnagyobb dakkai vasúti pályaudvar közelében megvalósuló Kamalapurig vezető részt pedig 2024-ben vehetik birtokba az utasok. Kamalapur ráadásul csomópont is lesz a jövőben, átszállási lehetőséget nyújtva az 1-es, 2-es és 4-es metróvonalakhoz.

A tervezett vonalak közül három esetében folynak a fejlesztési munkák, további kettőnél pedig a tanulmányok készítése zajlik. A bangladesi kormány törekszik a helyi lehetőségek fejlesztésére a külföldi szakértelemre történő támaszkodás csökkentése érdekében – számol be a Railway Gazette.

(Nyitókép forrása: Railway Gazette)