ten-t hálózat

A „Borostyán vasúti árufuvarozási folyosó egyes nyugat-dunántúli szakaszainak korszerűsítése – megvalósíthatósági tanulmány és tervek készítése” című projekt célja az észak-déli irányú vasúti közlekedés egyik kiemelt magyarországi szakaszának fejlesztését készíti elő.

A cseh vasúti infrastruktúra-kezelő már akár az év elején megkezdheti az ország egyik legfontosabb vasúti csomópontjának számító Česká Třebová állomás fejlesztését, valamint a Brno–Přerov nagysebességű vonal első szakaszának építését.

Pátrától a görög–bolgár határon fekvő Promahonaszig, körülbelül hétszáz kilométernyi vágányzaton emelik a pályasebességet 160, illetve 200 kilométer per órára.

Az egységes európai vonatbefolyásolási rendszer megvalósítása körülbelül 12,2 millió euróba kerül.

Az Európai Unió Minisztertanácsa a TEN-T-felülvizsgálat részeként szavazta meg a litván városig vezető pálya létrehozását.

Jóváhagyták a TEN-T transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó új uniós rendeletet, benne a magyar és a román főváros közötti nagy sebességű vasút megépítésére vonatkozó passzust. A döntés végleges, a hálózatot három lépésben fejlesztik tökélyre, a végső határidő 2050.

Az Európai Bizottság indoklással megalapozott állásfoglalásában szólította fel Bulgáriát, Észtországot, Szlovéniát, Horvátországot, Szlovákiát és Írországot arra, hogy a TEN-T irányelvet ültessék át nemzeti jogrendjükbe.

A kezdeményezés célja a transzeurópai közlekedési hálózaton (TEN-T) zajló közúti, tengeri, belvízi és légi közlekedés elősegítése – a vasút viszont egy centet sem kap belőle.

Mintegy kilencmilliárd forint vissza nem térítendő uniós támogatásból megújult a hazai vasúti törzshálózati folyosók és nyilvántartások kezelése és egységesítése, ami támogatja a vasúti hatóságok munkáját, valamint megfelel az uniós adatszolgáltatási követelményeknek.

Megbontottak egy újonnan létesített áthidalást a Budapest–Belgrád – onnan nézve: Belgrád–Budapest – vasútvonal építkezésénél, Kishegyes határában. 

A bolgár Large Infrastructure Projects (LIP) tervezővállalat elképzelései szerint Bukarestet és Szalonikit is a vasúthálózatba csatolnák.

Százhatvanhat kilométeren korszerűsödik a vasúti pálya, néhány év múlva már Biharkeresztestől is villanygépekkel lehet majd átjárni Romániába.

Kiadták az Olaszország és Franciaország között összeköttetést teremtő, az európai mediterrán korridorhoz tartozó Torinó–Lyon vasút olasz oldalán lévő bázisalagút kivitelezési engedélyét a munkálatokat végző konzorciumnak.

A Firenzétől északnyugatra fekvő Prato és Bologna közötti pályát annak érdekében fejlesztik, hogy az azon található alagutak alkalmassá váljanak a félpótkocsik és a 2896 milliméter magas, úgynevezett High Cube konténerek szállítására.

A lengyel határtól Kijevig vezethet az európai standardnak megfelelő pálya.