magyar logisztikai szolgáltató központok szövetsége

Harmadik alkalommal adták át az Év Logisztikai Fejlesztése Díjat.

Innovatív megoldással terelik vasútra a kamionokat a törökbálinti Depo és a németországi Helrom együttműködésében. A heti hat vonatpár több száz kamionnal csökkenti az autópályák terhelését.

A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetségének (MLSZKSZ) előrejelzései szerint az útdíjak, az üzemanyagok adója és a bérköltségek is nőnek, emelkednek a raktárbérleti díjak.

A szervezet szerint elbukott az árufuvarozás zöldítésének uniós programja: jelenleg teljesíthetetlennek tűnik az az uniós célkitűzés, hogy 2030-ig a nagy távolságú közúti fuvarok harminc százalékát áttereljék vasútra és vízre.

Négy új intermodális terminál is épül hazánkban, a gyárberuházások és tranzitfolyosók vonzzák az új átrakókat.

Az árnyomást csak a többletkiadások terheinek megosztásával, a szolgáltatási díjak emelésével tudják mérsékelni.

Sürgősen fejleszteni kell a határ menti vasúti infrastruktúrát, meg kell nyitni a Záhony–Csap határátkelőt a teherforgalom előtt.

Újra erőre kapott a közúti fuvarozás, a vasúti és vízi némileg csökkent.

Habár tengerünk már rég nincs, anélkül is jelentős mennyiségű áru érkezett konténerekben hazánkba.

Ehhez azonban tovább kell fejleszteni a közúti árufuvarozók kötelező előzetes engedély-ellenőrzési rendszerét, a BiReget.

Ahhoz, hogy Magyarország teljesíteni tudja a vállalt klímacélokat, évi 50–100 ezer kamionnyi forgalmat kellene közútról az intermodális fuvarozás felé terelni.

A vasútiáru-fuvarozás részére nem megoldás a Déli Körvasút fejlesztése, vasúti körgyűrű kell a versenyképességhez és a klímacélok teljesítéséhez a szakszervezet szerint.

Az MLSZKSZ szerint a trendváltás miatt jelentősen csökkenhet az út- és környezeti terhelés.

Harminc százalékkal vetette vissza a logisztikai piacot a koronavírus-járvány.

Jelenleg a magyarországi közúti pótkocsik szinte egyike sem daruzható, a Lohr viszont megoldást kínál a problémára.