Irak–Törökország vasútvonal: a nyomvonal már megvan

Az 1175 kilométer hosszú pálya a Perzsa-öböl partján fekvő El-Faótól vezet majd a fekete-tengeri Mersin kikötőjéig.

Az útvonal kijelölésével újabb jelentős lépést tettek az Irakot Törökországgal összekötő vasúti pálya létrehozása felé. Az iraki közlekedési minisztérium tervei szerint 2024 elején kezdenék meg az építési munkálatokat. A megvalósíthatósági tanulmányok tavaly készültek el, a beruházás kivitelezőjének az Alstomot választották ki. A minisztérium most a pontosabb részleteken dolgozik.

Az új vasútvonal megváltoztathatja Iraknak a szállítási térképen betöltött helyzetét, mivel új szárazföldi árufuvarozási útvonal lesz a Közel-Kelet és Európa között. Ehhez azonban szükség lesz El-Fao kikötőjének fejlesztésére is; a kikötőt jelenleg is bővítik, hogy a világ egyik legnagyobb konténertermináljává válhasson.

A közel 1200 kilométer hosszú, villamosított vasúti pálya a Perzsa-öböltől dél–észak irányban vág majd át Irakon: érinteni fogja Baszra, Dívánijja, Nedzsef, Kerbela és Moszul városait, majd eléri a török határt. A vasútvonal személy- és teherforgalomra is alkalmas lesz, a személyszállító vonatok ráadásul nagy sebességgel is közlekedhetnek majd rajta. A török oldalon tervezik az iraki határtól a Mersintől háromszáz kilométerre fekvő Gaziantep városáig vezető vasútvonal újranyitását is – ezt a pályát többször felrobbantották, 2010 óta nincs rajta forgalom. Az új vasútvonalon kezdetben évi 3,5 millió konténerrel és 22 millió tonna ömlesztett rakomány kapacitással számolnak, ami a későbbiekben 7,5 millió konténerre és 33 millió tonna árura növekedhet.

A Bászrától körülbelül száz kilométerre délre fekvő El-Faó kikötője várhatóan 36 millió tonna konténeres árut és 22 millió tonna száraz ömlesztett árut fog tudni kezelni 2028-ra. A cél, hogy 2038-ra ez 70 és 33 millió tonnára nőjön. A kikötőbe bekötött kétvágányú pályán naponta 80–90 vonatpár közlekedhet majd.

El-Faó kikötője folyamatos fejlesztés alatt áll. Az első fázis 2021-ben zárult le. A második, várhatóan 2025-re megvalósuló szakasz során egy konténerterminált hoznak létre, valamint a közelben, szintén a Perzsa-öbölnél, az iraki–kuvaiti határnál található Kaszr (Umm Qasr) városának sekélyebb kikötőjéhez csatlakozó, nagy, tenger alatti alagutakat építenek meg. Ennek érdekében 2020-ban egy több mint két és fél milliárd euró (hozzávetőlegesen ezermilliárd forint) értékű szerződést ítéltek oda a koreai Daewoo Engineering & Construction (Daewoo E&C) vállalatnak. A harmadik, egyben végső fázis körülbelül száz kikötőhely kialakítását foglalja majd magába.

A kereskedelem áramlásának elmozdulásával egyre fontosabbá válik a délről északi irányba tartó szárazföldi áruszállítás. Például egyre jelentősebb exportországgá válik India, ezt igazolja az indiai Mumbait Oroszországgal összekötő Nemzetközi Észak–Dél Szállítási Folyosó (INSTC) iránti növekvő érdeklődés. A két ország közötti régió viszont nem mentes a zavaroktól. Az Iránon és Azerbajdzsánon keresztül vezető tranzitútvonal még mindig nem épült ki, és a kaukázusi zavargások miatt egyhamar nem is lesz használható.

Az Arab-öböl másik kikötőjéből kiinduló vasútvonallal azonban új tranzitútvonal születik. Viszont Irak sem mentes a zavargásoktól, és a tapasztalatok szerint időbe telik majd, míg elnyeri az ügyfelek bizalmát. A beruházás hosszú időkeretére tekintettel – a kikötő 2025-ben fogadhatja az első hajókat – a logisztikai iparágnak van ideje átgondolni az új lehetőséget – jelenti a Rail Freight.

(Nyitóképünkön az Irak és Törökország közötti új vasútvonal. Kép forrása: iiste.org)