Így épült a budapesti 4-es metró

1992. december 20. – Nemzetközi tendert írtak ki a 4-es metró Etele tér–Kálvin tér közötti 5,4 kilométer hosszú, hét állomást magában foglaló szakaszára. A pályázatot, amelyre négy cég, illetve konzorcium jelentkezett, két év múlva érvénytelenítették.

1997. február 20. – A Horn-kormány úgy döntött, Budapest negyedik metróvonala 7,4 kilométer hosszan, 10 megállóhellyel a Kelenföldi pályaudvar és a Baross tér között épül meg, a beruházás 140–160 milliárd forintra becsült költségeinek 40 százalékát a főváros, 60 százalékát a kormány fedezi.

1998. november 5. – Az Orbán-kormány magasnak ítélte a 4-es metróvonal építésének becsült költségét, ezért úgy döntött, hogy a beruházásban nem vesz részt. Ezután hosszú pereskedés kezdődött, majd 2002-ben, immár a Medgyessy-kormány új tárgyalásokat kezdett a beruházás finanszírozásáról az Európai Beruházási Bankkal.

2003. május 14. – Megállapodás született a kormány és a főváros között: a 4-es metró első szakasza az Etele tér és a Keleti pályaudvar között 10 állomással épül meg, egyúttal megkezdik a Bosnyák térig tartó második szakasz 4 állomása megépítésének előkészítését. Az első szakasz mintegy 195 milliárd forintra tervezett költségének 30 százalékát a főváros, 70 százalékát az állam biztosítja. A finanszírozásról szóló szerződést 2004. január 19-én írták alá.

2004. december 8. – A Baross téri megálló első szakaszával megkezdődött a 4-es metró építése, kiírták az első, az alagútfúrásra szóló tendert.

2005. december 12. – Az alagútépítési tendert a francia, német, osztrák és magyar tagokból álló Bamco konzorcium nyerte, amely 53 milliárd forintért, 143 hetes határidővel vállalta a munkát.

2006. március 27. – Az Etele téren letették a 4-es metró alapkövét. A metróvonal tíz állomása: Kelenföld vasútállomás–Bikás park–Újbuda-központ–Móricz Zsigmond körtér–Szent Gellért tér–Fővám tér–Kálvin tér–Rákóczi tér–II. János Pál pápa tér–Keleti pályaudvar.

2007. március 14. – Demszky Gábor budapesti főpolgármester közölte, hogy a metró építése egyéves késésben van, így az Etele tér és a Baross tér között legkorábban 2010 végén lehet majd utazni.

2007. április 3. – A kelenföldi indítóaknában megkezdődött a Keleti pályaudvarig tartó 7,4 kilométeres szakasz első alagútjának három évre tervezett fúrása, május 9-én megindult a második alagútfúró szerkezet is. A kivitelező konzorcium elszámolási viták miatt többször leállította az alagút építését, de végül mindig sikerült megállapodásra jutnia a DBR Metró Projekt Igazgatósággal.

2007. december 14. – A Fővárosi Önkormányzat elismerte, hogy a 4-es metró költségei „elszálltak”, a beruházás összköltsége túllépte az 500 milliárd forintot, immár 511 milliárddal számolnak.

2009. április 9. – A DBR Metró Projekt Igazgatóság újabb csúszást jelentett be, eszerint csak 2012-ben indulhat a 4-es metró próbaüzeme. (Ezt az időpontot később több lépcsőben 2014-re módosították.)

2009. szeptember 4. – Megkapta az Európai Bizottság jóváhagyását a 4-es metró I. szakaszának fejlesztésére a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ). A projekt az uniós Közlekedési Operatív Program (Közop) keretéből 210,7 milliárd forint támogatást kapott, ebből a Kohéziós Alapé 180,8 milliárd forint. (Az első szakasz költségeit ekkor 353 milliárd forintra becsülték.)

2010. július 1. – Lezárult a 4-es metró alagútépítése, megérkezett a Baross térre az északi alagútfúró pajzs is. A pesti alagutak a szerződésben foglaltnál mintegy fél évvel később készültek el.

2010. szeptember 30. – Az Állami Számvevőszék vizsgálata szerint a 4-es metró beruházását előnytelen szerződési kötelezettségek vállalása, hibásan megválasztott lebonyolítási konstrukció és nem megalapozott határidők jellemezték, de a beruházás összköltsége a műszaki tartalmával összevetve reálisnak tekinthető.

2010. október 20. – A BKV felbontotta a francia Alstom céggel 2006-ban megkötött szerződését, mert a cég nem szerezte meg időre a 2-es és 4-es metróra szánt szerelvények típusengedélyét. A főváros és az Alstom 2011. július 20-án módosította a szerződést, a francia cég 2013 februárjában szerezte meg a végleges típusengedélyt a 4-es metróvonalra szánt Metropolis szerelvényre, amelyek teljesen automata üzemmódra is képesek.

2011. december 28. – A DBR Metró Projekt Igazgatóság közlése szerint a 4-es metró készültségi szintje elérte a 70 százalékot. (Az alagútépítés befejeződése, azaz az összes betonépítmény elkészülte után kezdődött az állomások belső beépítése, a vágányok, biztosító berendezések, áramellátó rendszerek telepítése, mozgólépcsők építése, az üzemi terek, falfelületek végleges kialakítása, a kelenföldi járműtelep építése.)

2012. április 16. – Tarlós István főpolgármester bejelentette: műszakilag 2014 tavaszára fejeződik be a 4-es metró építése.

2012. december 12. – A 4-es metró alagútjának teljes hosszán befejeződött a vágányépítés.

2013. június 2. – A DBR Metró Projekt Igazgatóság közlése szerint a 4-es metró beruházása eddig 275,8 milliárd forintba került (ennyi az elfogadott és leszámlázott műszaki teljesítés), a projekt jelenlegi összköltsége a vállalkozói követelések összegével és a tartalékkerettel 452,5 milliárd forint.

2013. október 11. – Megkezdődött a 4-es metró utasok nélküli, úgynevezett sötétüzemi próbája. 2014. január 23-tól már a sötétüzemi tesztidőszak a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) által ellenőrzött szakasza zajlott, amelynek során a teljes automata rendszernek és a szerelvényeknek is valamennyi biztonsági kritériumnak meg kellett felelniük.

2013. október 22. – Megkapta a használatba vételi engedélyt a 4-es metróvonal első állomása, a Bikás park, a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) utolsóként 2014. január 28-án a Kelenföld vasútállomás használatba vételi engedélyét adta ki.

2014. március 25. – A Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) közölte: befejeződött a két hónapos utasok nélküli próbaüzem, folyamatban vannak az utasforgalom megindításával összefüggő használatba vételi eljárások.
A 4-es metró elindulásával egy időben a Budapesti Közlekedési Központ az elmúlt időszak legnagyobb felszíni közösségi forgalomátszervezését hajtja végre. A 4-es metró további szakaszainak megépítéséről egyelőre nincs szó: a Keleti pályaudvar és Bosnyák tér közötti második szakasz engedélyei megvannak, a harmadik, a kelenföldi pályaudvar és a budaörsi virágpiac közötti szakasz ügyében semmilyen döntés nem született.

* * *

Indóház Online - Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!