Huszonhétmilliárd euró

Ennyit fektettek be a vasúti infrastruktúra fejlesztésébe a lengyelek az elmúlt húsz évben. Van is látszata.

Ebből a jelenlegi árfolyam alapján körülbelül tízezermilliárd forintból hozzávetőlegesen 17 ezer kilométernyi vasúti pálya újult meg vagy épült ki Lengyelországban a 2004–2023 közötti időszakban. A költségek egy részét állami forrásokból finanszírozták, a fennmaradót pedig az EU állta. A különböző uniós programok támogatásából vasútvonalakat, állomásokat és megállóhelyeket korszerűsítettek, ezen felül új pályaszakaszokat, korszerű vasúti forgalomirányítást és biztonsági rendszereket is létrehoztak, elsősorban az utasoknak kedvezve, akik biztonságosabban, gyorsabban és komfortosabban juthatnak el úticéljukhoz. Az infrastruktúra-fejlesztést az Infrastrukturális és Környezetvédelmi Operatív Program, a Kelet-lengyelországi Operatív Program, az Európai Hálózatfinanszírozási Program (CEF), valamint a lengyelországi vajdaságok tizenhat regionális operatív program támogatta.

A lengyel nemzeti vasút PKP infrastruktúra-kezelő ágazata, a PKP Polskie Linie Kolejowe SA (PKP PLK) nyilatkozata szerint a társaság az uniós csatlakozás óta aktívan használja az EU-forrásokat. Az eltelt húsz év során a lengyel vasúthálózat jelentősen megváltozott, az uniós támogatásoknak köszönhetően több ezer fejlesztést valósíthattak meg, többek között olyan fontos szakaszokon, mint a Varsó– Gdańsk/Gdynia/Sopot, Katowice–Krakkó, Krakkó–Rzeszów, Wrocław–Poznań, Varsó–Białystok és Ełk–Szczytno–Olsztyn, ahol rövidebb menettartamok érhetők el. Ezen felül sok évet követően újraindult a vasúti szolgáltatás Wieliszew és Zegrze Południowy, Ostrołęka és Chorzel, Legnica, Lublin és Rudna Gwizdanów, Łuków és Lublin, Lewki és Hajnówka, Świdnica és Jedlina Zdrój, valamint Wrocław, Sobótka és Świdnica között, az ezen térségekben élők kényelmes és mindennapos vasúti szolgáltatást élvezhetnek. Az úgynevezett országos rekonstrukciós terv forrásainak felszabadítása pedig azt jelenti, hogy a vasút a jövőben is dinamikusan fejlődhet.

Több városban hoztak létre vasúti összeköttetéseket a helyi repülőterek termináljaival, többek között a krakkó-balicei II. János Pál pápa légikikötőhöz (IATA-kód: KRK, ICAO-kód: EPKK), a katowice Wojciech Korfanty repülőtérhez (KTW, EPKT), a rzeszów-jasionkai Ulma reptérhez (RZE, EPRZ), a varsói Chopin nemzetközi repülőtérhez (WAW, EPWA), továbbá az olsztyni Mazury-hoz (SZY, EPSY). Ezek a fejlesztések lehetővé tették a különböző közlekedési módok jobb integrációját, valamint a vasúti és a légi közlekedés kombinálását.

Az állomások és megállóhelyek korszerűsítése révén is magasabb színvonalú szolgáltatáshoz jutnak az utasok. Megújultak a peronok többek között Szczecin, Gdańsk, Rzeszów, Łódź, Wrocław, Krakkó, Lublin, Kielce és Bydgoszcz állomásokon, Varsóban, Olsztynban, Ełkben és Białystokban pedig épp zajlik a felújítás, ahol az infrastruktúrát a különböző utascsoportokhoz igazítják

Országszerte új állomásokat és megállóhelyeket hoztak létre olyan nagyobb városokban, mint Krakkó, Rzeszów, Varsó, Olsztyn és Łódź, és kisebbekben is (például Pisz, Warka, Wałbrzych, Hryniewicze, Pabianice, Zgierz, Zaklików, Stalowa Wola, Zamość, Ustroń, Iwiny), ezek által tovább javult a vasúthoz való hozzáférhetőség.

A modernizálások során természetesen a mozgáskorlátozottakra is gondolnak: minden vajdaságban a létesítmények egy része akadálymentes, változóan liftekkel, mozgólépcsőkkel és rámpákkal. A vakok és gyengénlátók segítése érdekében pedig Braille-írással is feltüntetik a feliratokat.

A PKP PLK beruházásai között szerepel a vasúti és közúti közlekedés biztonságának javítása is. A balesetveszélyes szintbeni átjárók helyett alagutak és viaduktok épültek, egyszerűsítve a vonatok haladását és javítva a helyi kommunikációt. Több ezer vasúti átjárónál építettek ki új felületet vagy berendezéseket, a korszerű rendszerek pedig lehetővé teszik a vasúti forgalom jobb felügyeletét.

A lengyel vasúti infrastruktúra beruházásainak egyik fontos hatása, hogy javultak az árufuvarozás feltételei. Például uniós forrásokból korszerűsödött Gdańsk, Gdynia, Szczecin és Świnoujście tengeri kikötőihez való hozzáférés. A teherszállítás hatékonyságának javításához a határátkelőhelyeken és az árufuvarozási szempontból fontos vonalakon elvégzett fejlesztések is hozzájárultak, többek között a 131-es számú Chorzów Batory–Tczew vonalon, a 273-as Wrocław–Szczecin (más néven Nadodrzanka) vonalon, valamint több sziléziai pályán, például a Toszek Północ–Rudziniec Gliwicki–Stare Koźle és a Chybie–Żory–Rybnik–Nędza/Turze viszonylatokon.

A PKP PLK a jövőben is folytatja a jelentős vasúti beruházásokat, mivel a vasutat környezetbarát közlekedési eszköznek tekinti. Ennek megfelelően tovább fejlődhet az infrastruktúra, gyorsabb és biztonságosabb utazást lehetővé téve, jobb kínálattal és magasabb hozzáférhetőséggel.

A lengyelek tavaly frissítették úgynevezett Nemzeti Vasúti Programjukat, mely egy 2030-ig szóló programot tartalmaz, összesen 38 milliárd eurónyi (cirka 14 ezer 200 milliárd forintnyi) fejlesztéssel, melyből 17,8 milliárd eurót (közel 6700 milliárd forintot) a 2021 és 2027 közötti pénzügyi keret során terveznek elkölteni – számol be a Railway Pro.

(Nyitóképünkön egy vasúti híd Lengyelországban. Kép forrása: Railway Pro)