Három Tenger: nagysebességű vasúthálózattal kötnék össze Varsót, Tallinnt, Prágát, Budapestet és Kijevet
A lengyelországi fejlesztések, a Rail Baltica és a visegrádi négyeket összekapcsolni tervezett V4 hálózatok összehangolásáról írtak alá együttműködési szándéknyilatkozatokat Varsóban.
A 2023-as varsói Vasútirányítási Napok (RDD) szakmai konferencián szignózott megállapodás célja, hogy a lengyelországi Centralny Port Komunikacyjny (CPK) közlekedési beruházás fejlesztését összehangolja a már megvalósítás alatt álló Rail Balticával, a visegrádi négyek fővárosainak felfűzését célzó V4-gyel, valamint a Kijevig megépíteni tervezett normál nyomtávú pályával.
A Három Tenger (Three Seas) fantázianevű, közel 4500 kilométernyi nemzetközi vasúthálózat 2050-re teremtene nagysebességű vasúti kapcsolatot a Balti-, a Fekete- és az Adriai-tenger között. A Steer tanácsadó cég konferencián ismertetett jelentése a teljes költséget 60 milliárd euróra (jelenlegi árfolyam alapján körülbelül 24 ezer milliárd forintra), a hasznot pedig több mint 120 milliárd euróra (nagyjából 50 ezer milliárd forintra) becsüli. Ez az utasoknak 55 milliárd euró (cirka 22 ezer milliárd forint) megtakarítását jelentené az utazási idő által. További 57 milliárd euró (közel 23 ezer milliárd forint) egyéb előny lenne elérhető, beleértve 9-9 milliárd euró (megközelítőleg 3600 milliárd forint) költség megspórolását a balesetek számának csökkenésével és a forgalmi torlódások enyhítésével. A Steer számításai szerint a tervezett hálózat legforgalmasabb részei a Varsó–Łódź, a Brno–Jihlava és a Budapest–Győr szakaszok lennének, egyenként évente 14–18 millió utassal.
A lengyel kormány CPK-ért felelős szakembere, Marcin Horała elmondta: ezeket a vasúti projekteket az egyes országok és a Három Tenger-régió egészének igényeihez szabták. Szerinte a beruházások a régió jövőbeli vasúti gerincét és a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) fontos részeit fogják alkotni.
A lengyelországi nagysebességű hálózatot, a kétezer kilométeresre tervezett CPK-t illetően 1500 kilométernyi pálya fejlesztésével kapcsolatban zajlanak megvalósíthatósági tanulmányok, többek között a 140 kilométer hosszú Varsó–Łódź és a kétszáz kilométeres Łódź–Wrocław vonalakról. A CPK-tervek szerint a Varsó és Łódź közötti összeköttetés előkészítése már az idei év második felében elkezdődhet, a tervezett új repülőtérhez vezető első fázist pedig 2028-ban adhatják át. Ezzel párhuzamosan a lengyel infrastruktúra-kezelő PKP PLK a Varsótól északkeleti irányban Białystokig, valamint tovább a litván határig, vezető vonalat korszerűsíti, hozzákapcsolódva így a Rail Balticához.
A terv szerint a Rail Baltica első szakaszain 2027-ben veszik majd fel a forgalmat, az Észtországtól a litván–lengyel határig nyújtózó óriásprojekt pedig 2030-ra készülhet el teljesen.
Ezen időszak során épülne meg a Prágát, Brnót, Pozsonyt és Budapestet felfűzni tervezett V4 hálózat egyik vonala is, később pedig a Katowice–Ostrava lengyel–cseh határátmenet, valamint Lengyelországban a Małopolska–Śląskie pálya.
A balti vasúti projektet koordináló RB Rail, a lengyel CPK és a cseh infrastruktúra-kezelő SŽ a napokban írt alá együttműködési megállapodást, ami magába foglalja a tudásmegosztást olyan területeken, mint a forgalom előrejelzése, a beruházási modellek, az ütemterv és az előkészítő munkák közös tervezése, valamint a nagysebességű vasút uniós és nemzetközi szintű előmozdítását célzó közös fellépés.
Az RB Rail szerint a Rail Baltica mérete és európai hatása azt jelenti, hogy együtt kell működnie más óriásprojektekkel. Az együttműködésen keresztül az egymástól való tanuláson felül közösen jobb megoldásokat lehet kifejleszteni a mobilitás, az összeköttetés, az üzletfejlesztés és a gazdasági növekedés terén Északkelet- és Közép-Európában.
A CPK vezérigazgatója, Mikołaj Wild elmondta: ez az egyedülálló, egyszeri időszak a térség közös történelmében, amikor is együttműködve páratlan vasúti szállítási kínálatot lehet létrehozni a régióban. A nyugati nagysebességű vasúti beruházásokból tanulva a projektek gazdasági dominóhatást idézhetnek elő, lendületet adva más iparágaknak és ágazatoknak.
A CPK és az ukrán nemzeti vasút Ukrzaliznyicja (UZ) három évre szóló együttműködési megállapodást kötött az új közlekedési infrastruktúra kiépítésében és Ukrajna vasúti hálózatának a háborút követő újjáépítésében. A célkitűzések között szerepel az Európai Unió műszaki szabványainak megfelelő, 1435 milliméter nyomtávú vasúti pályák létrehozása a határátmeneteken, valamint a Varsót, Lemberget (Lvivet) és Kijevet összekötő, 250 kilométer per órás sebességgel használható vasútvonal megvalósíthatósági tanulmányának közös elkészítése. A CPK és az UZ közösen kér uniós támogatást a vonalhoz, mely a CPK 5-ös ágának meghosszabbítása lehetne. A megállapodás célja az Ukrajna, Lengyelország és az EU közötti vasúti kapcsolatok javítása, az utasforgalom előmozdítása, a gazdasági csere javítása, továbbá a közlekedési folyosók biztonságának erősítése. Az UZ szerint a CPK-val való együttműködés közelebb viszi Ukrajnát az első európai szabványos nyomtávú nagysebességű vonal megépítéséhez, mely fontos lépés lesz az ország uniós integrációja felé – számol be a Railway Gazette.
(Nyitóképünk illusztráció. Kép forrása: Railway Gazette)
* * *
Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!