közlekedéspolitika

Ezekkel a szavakkal zárta Lázár János az európai uniós közlekedési miniszterek informális tanácsának találkozója utáni sajtótájékoztatót. Ezen a fórumon is Európa versenyképessége volt a központi téma.

A testület igazgatótanácsa szerint az egyes kezdeményezések hangsúlyozzák a vasutak jelentőségét a nemzetközi közlekedési rendszerben, továbbá tekintettel vannak a geopolitikai kihívásokra és a vasúti infrastruktúra korszerűsítésének növekvő igényére.

Na, azért nem minden esetben és az összes viszonylaton, de azért érződik, hogy a politika a kötött pálya helyett sokáig a közutat preferálta. Portugáliáról van szó.

A British Airways egykori igazgatója állapította ezt meg az új vasútközlekedési koncepció kidolgozása során.

Mosóczi László, az ITM államtitkára azt is ígéri, 2030-ban az ország minden pontján lesz sztráda vagy autóút 30 percnél közelebb.

Az M0-s 1-es és 10-es út közötti szakaszát a tervek szerint két év múlva kezdik építeni, kiválasztották a tervezőket.

Ha szerencsénk lesz, talán picit tisztábbá és biztonságosabbá válik, de nem csökken a közlekedés teljesítménye az EU-ban.

A miniszterelnöki találkozón Peter Pellegrini jelezte, hogy részt kívánnak venni a Varsó és Budapest közötti nagysebességű vasút építésében.

A határ túloldalán is kezdenek rájönni, hogy az ígéretek és realitások között széles a szakadék.

„Az autópályák elfutnak az országhatárokig, és a gyorsforgalmi utakra 30 perc alatt az ország bármely pontjáról el lehet majd jutni.”

Az Innovációs és Technológiai Minisztériumban Mosóczi László lesz a közlekedéspolitikai államtitkár.

Igazán nincsen benne semmi kockázat, ha év elején az égre hunyorítunk, és megpróbáljuk összeszedni, hogy minek örülnénk legjobban a következő 365 napban.

Minden szándék, jelszó ellenére Németország lemaradóban van Európában a vasútfejlesztés terén. Annál több pénz folyik a közútba.