A kazah nemzeti vasút szállítási és logisztikai együttműködési megállapodást írt alá a magyar L.A.C. Holdinggal és a kínai, hsziani nemzetközi szárazföldi kikötővel.
A Pasifik Eurasia új vasúti fuvarokat indít Isztambul és Budapest között, a szerelvények négy nap alatt teszik meg a bő ezerötszáz kilométeres utat. A cél a török piac bővítése.
A kazahok, a kínaiak és az oroszok is máshogy látják a helyzetet. Kazah szabotázs, vagy csak a szokásos ügymenet?
A növekedés egybevág a 266,5 milliárd tonnakilométeres új kínai áruszállítási rekorddal.
Útjára indult Kínából a 2011-ben létesített rendszeres Kína–Európa vasúti teherszállító szolgáltatás 90 ezredik szerelvénye.
A fuvarokból Európa is profitál: a Csengtuból a thaiföldi Map Ta Phutba tartó első szerelvény hamarosan fordul is vissza, az áruk egy része Európába tart.
Az idei év első kilenc hónapjában 51,5 százalékkal nőtt az árumennyiség 2022 megfelelő időszakához képest. Egyre nagyobb a kínai gyártású autók aránya.
Az Ázsia és Kína között az Új Selyemúton közlekedő tehervonatok legfőbb európai határátlépő pontjának számító átkelőjén 2023 első félévében a tavalyihoz képest mindkét irányban jelentősen csökkent a tranzit áruforgalom.
A görög vasúthálózatot szeptember elején sújtó áradások lényegesen megnehezítik a görögországi kikötő elérését, a kínai logisztikai vállalatnak ezért alternatívát kellett keresnie.
Az oroszországi helyzet megterheli a kínai vasúti árufuvarozókat: a közelmúltban tapasztalható monopólium ellenére az áruforgalom visszaesést mutat. Merre menjenek a kínai vonatok?
A kazah export közel a háromszorosára, az import pedig huszonkét százalékkal nőtt az idei év első negyedévben a szállítási útvonalon.
Az északkelet-kínai város a Regionális Átfogó Gazdasági Partnerségi Megállapodás (RCEP) keretében indította útnak első tehervonatát Európába.
A Törökországon keresztül vezető fuvar célja a zsúfolt fekete-tengeri áthajózás kikerülése.
Az EU Oroszországra kivetett tizedik szankciócsomagja magába foglalja a kettős felhasználású áruk és lőfegyverek Oroszországon keresztül harmadik országba történő tranzitjának tilalmát, mely hatással lehet a Kína és Európa közötti vasúti árufuvarozásra is.
A Perzsa-öböltől Törökországig vezető pályának köszönhetően Irak is tranzitországgá válhatna, kapcsolatot teremtve Európával is.
