Konkrétan München és Verona között, az alakuló Brenner-folyosó jóvoltából készülődik a jövő a nagy útra, a bázisalagút azonban még távol van attól, hogy kész legyen.
Kiadták az Olaszország és Franciaország között összeköttetést teremtő, az európai mediterrán korridorhoz tartozó Torinó–Lyon vasút olasz oldalán lévő bázisalagút kivitelezési engedélyét a munkálatokat végző konzorciumnak.
A forgalmas Hauenstein-bázisalagút többszöri halasztást követően 2028-ra válhat korszerűbbé.
Az innsbrucki elkerülőszakasszal együtt 64 kilométer hosszú műtárgy a világ leghosszabb földalatti vasúti alagútjaként nem csak Olaszországnak és Ausztriának lesz fontos. De hogy is állnak a munkálatok?
A kétcsöves műtárgy egyik járatát bő hétévnyi munkálatot követően fúrták ki a gépek. A vonatok viszont csak várhatóan 2030-ban vehetik használatba az alagutat.
A 15,4 kilométer hosszú műtárgy megnyitásával teljessé vált az úgynevezett új alpesi vasúti összeköttetés (NRLA), mely központi eleme Európa legfontosabb észak-déli irányú vasúti teherszállítási útvonalának.
Egy borúlátó szakvélemény szerint sógorék éppen Hévíz és a tapolcai Tavasbarlang víztelenítési kísérletét ismétlik meg a Semmering-hágó térségében.
Az új, 57 kilométeres svájci műtárgy a japán Szeikan-alagúttól vette el a világ leghosszabb vasúti alagútja címet.
