Kína az Új Selyemút révén szerez politikai befolyást

A hollandiai szállítással és logisztikával foglalkozó Nieuwsblad Transport szakmai magazin jóvoltából a rotterdami kikötővel kapcsolatban a napokban rendezett vitán elhangzott: Európán belül néha hiányzik annak a megértése, hogy az Egy Övezet Egy Út (más néven: Új Selyemút) program valójában üzleti érdek. A Kína-szakértő professzor Rob de Wijk arról beszélt: a projekt a kínaiak számára nemcsak logisztikai vagy gazdasági előnyökről szól, elsősorban a világ más részein elérhető politikai befolyás áll a középpontban. Kína az Új Selyemutat használja fel arra, hogy befolyást szerezzen Európai Uniós tagállamokban, többek között Görögországban, Magyarországon és Olaszországban. Hollandia elég tőkével rendelkezik ahhoz, hogy ellenálljon a kínai dollár/eurómilliárdok csábításának, azonban mi a helyzet a többi országban? És ha Kína nyomás alá helyez egyes uniós országokat, az milyen hatással van az európai szintű politikai döntéshozatalra?

Az igazán nagy veszély abban a politikában rejlik, amit Kína gyakorol. Habár az ország Hollandia fontos kereskedelmi partnere, a rotterdami kikötőben tevékenykedő vállalkozásoknak figyelniük kell az irányítás átengedésével kapcsolatban. Nem szabad naivnak lenni azzal összefüggésben, hogy melyik országgal is üzletelünk. Jóllehet, Hollandiában bíróság elé lehet vinni egy céget, Kínában erre nincs jogi rendszer. A rotterdami kikötő vállalkozásai, valamint azon vasúti fuvarozó cégek, amelyek a kikötőtől függenek, néha túl könnyelműen veszik Kína felemelkedését. Hiányzik a gyors reakció, mivel sokan azt gondolják, hogy alig lesz hatással az üzletük működésére. Habár ez néhány vállalkozás esetében kétségtelenül így van, a professzor számításai szerint a rotterdami kikötő jelentős mennyiségű áruforgalomtól eshet el a távol-keleti beruházások miatt.

De Wijk azt is állítja, hogy a rotterdami import és export áruforgalomra jelentős hatással vannak az Európa más részein, például Görögországban és Olaszországban zajló beruházások. Példának okáért Kína nemrégiben döntött úgy, hogy az észak-olaszországi Vado Ligure kikötőjébe fektet be jelentős összegeket. Habár a létesítmény jelenleg még meglehetősen kicsi, pekingi pénzekből jócskán felfejlesztik majd: egy akkora terminált hoznak létre, amely a Föld legnagyobb konténerszállító hajóit is képes lesz befogadni. És ez még csak a kezdet: Hszi Csin-ping kínai elnök novemberben a görögországi Pireusz kikötőjénél tett látogatása során kijelentette, meg kell építeni egy új, 2,8 millió TEU (húsz láb hosszúságú konténer) éves kapacitású terminált. Ezzel közel egyidőben azt is bejelentették: a kínai állami tulajdonú hajózási és logisztikai vállalat, a Cosco Shipping Group vásárolt a görög vasútüzemeltető PEARL (Piraeus Europe Asia Rail Logistics) részvényeiből. Ezzel a beruházással a kínaiak még jobban meg akarják szilárdítani helyzetüket a görög hátországban.

A Cosco Shipping Group részesedést szerzett a budapesti BILK logisztikai központban is. A beruházás illeszkedik a kínaiak azon tervébe, hogy a Kína és Nyugat-Európa között Oroszországon keresztül haladó vasúti összeköttetést még vonzóbbá tegyék. Az ilyen irányú teherforgalomban az északnyugat-európai kikötők legjobb esetben is csak kis szerepet kaphatnak – számol be a Rail Freight.