Közlekedésfejlesztés

Egy harminc éve lefagyasztott mirelitáru kiolvasztása alapvetően más gasztronómiai környezetben mit hozhat?

...de nem áz igázi.

Mi sem mehetünk el szó nélkül a Westend-ház bontásának negyvenedik évfordulója mellett.

Villamospályát, hétszáz méternyi új utat, két jelzőlámpás csomópontot is kiépítenek a volt Északi Járműjavító területén, az Operaház új műhelyháza közelében.

Szuper a videó, de miért van az az érzésünk, hogy a videóművészet a műszaki problémák megoldatlanságáról tereli el a figyelmet?

Olyannyira zajos, hogy a modellváros ezernyolcvan miniatűr járműve szinte elviselhetetlen hangzavart kelt. Chris Burden amerikai szobrászművész metropolisában a gépkocsik teflonbevonatú pályákon közlekednek, 360 kilométer/óra sebességgel.

A közbeszerzést érvénytelennek minősítették.

Sorra vesszük az autópályagyűrűnket alakító konkrét és absztrakt tényezőket.

A fertődi műemlékegyüttes látogatóinak nagy száma, valamint az út élénk forgalma állandó balesetveszélyt jelent, ráadásul ezzel összefüggésben ellehetetlenült a műemlék további fejlesztése. Észak felé egy kiserdőn át, egy focipálya mellett terelik el az autókat.

Ingatlanfejlesztési igények és forgalmi indokok állnak a háttérben.

Jelenleg úgy tűnik, a szándék több problémát generál, mint amennyit megold.

Átadták a bonyhádi városközpontot a 6-os úttal összekötő Nepomuki Szent János hidat, amely a XVIII. századtól biztosítja az átkelést a Völgységi-patakon.

A  kilométer- és hosszadatok önmagukban még semmit sem jelentenek. Budapest valóban leült egy kissé, de ennek strukturális okai vannak, melyek csak nagyon lassan változtathatók meg.

Amikor még lehetett volna tenni valamit, senki nem tett semmit, most már, hogy kellene, szinte lehetetlen.

A „kisvárosi urbanisztika” egyik hátulütője, hogy mindig látványberuházásokkal szeretné megmenteni a hely szellemét.