Tíz éve már: szentesi répa, meg egyebek – terelve

Harmati Marcell   ·   2024.10.10. 18:00
06_szentesi_repazas_tiz_eve

Tíz éve nagyban zajlott a 120-as vonal felújítása. Bizony voltak napok, amikor teljes kizárás volt a csabai oldalban. Viszont az élet nem állhatott meg, így a nemzetközi gyorsvonatok, valamint az eredetileg 120-as vonali közlekedésre szánt tehervonatok kerülő útirányra kényszerültek.

Kapva kaptunk az alkalmon: 2014. október 10-én, harmadmagammal fotózásra szántuk el magunkat.

Az ország derűs, meleg pénteki napra virradt. Alapcélunk a terelt szentesi répavonat fotózása volt, ám az tervek szerint csak délután hagyja a kiváló humorista, Kőhalmi Zoltán, szülővárosát. Akkoriban ez a vonat Csörgővel járt, Békéscsaba adta rá a gépet. Eredetileg Szolnok felé ment volna, ám mivel arra vágányzár volt, így a 147-es számú Kiskunfélegyháza–Orosháza vasútvonalon járt ideiglenesen.

De, hogy azért addig is kopjanak a fényképezőgépjeink zárjai, a Szeged–Békéscsaba vonalon kerestünk fotótémákat. Akadt! Elsőként a terelt Bukarest–Budapest viszonylatú Ister Euronight jött a 2146-os Csörgő vontatásával Békéscsaba felől a 135-ösön. Az algyői vasúti Tisza-híd előtt nem sokkal kaptuk lencsevégre.

Algyő határában a terelt Ister Euronight

Eközben Szegedről kiküldtek egy szép egységes Eas-kocsikból álló tehervonatot Békéscsaba irányába. Ez volt az üres szikáncsi répa, élén a 096-os Szergej vitézkedett. Rókuson keresztezett az előbbiekben fotózott Isterrel. A tehervonatot Kopáncs vasútállomása határában örökítettük meg.

Kopáncs mellett halad a szikáncsi üres répa

Szergejes teherből, főleg jó fényekben, sose elég! Ez volt a mottónk, ugyanis láttuk az EMIG-en, hogy Hódmezővásárhely állomásának a rakodóján 145-ös szovjet erőművész mozgolódik. Mire odaértünk, épp szemünk láttára tolt be sóderrel pakolt pőrekocsikat.

Sóder Hódmezővásárhelyen

Eközben már úton volt Békéscsabáról a 2128-as Csörgő gépmenetben. Ő kapta feladatul a terelt répavonat továbbítását Szentestől Kiskunfélegyházáig. Bár ellenfényben ment fel a 130-as számú Szolnok–Hódmezővásárhely vasútvonalon, azért oldalról hangulatos képet lehetett készíteni. Így ennek fényében mi is elindultunk Szentes irányába fotóhelyet keresni.

Közben jött velünk szembe a 7242-es számú Szentes–Hódmezővásárhely viszonylatú személyvonat: a „randink” vele a mártélyi vasúti átjáróban volt. Pont sorompót kaptunk miatta. Így autóból kipattantunk és megörökítettük a 238-as Bézét a mögé kapcsolt mellékkel.

Hódmezővásárhely felé haladó személyvonat Mártélyon

Ezután folytattuk az utunkat. Végül Szegvár határában kaptuk lencsevégre a Csörgő gépmenetet. Eddig egész termékeny volt a napunk, körülbelül félóránként fotóztunk valamit.

A szentesi rakott répáért igyekvő gépmenet Szegvár határában

A répavonat fő fotóhelyének végül a Szentes határában lévő íveket néztük ki, nem sokkal a Kurca partja mellett. Kis terep-igazítás, pár zavaró bokor kivágása, és kész volt a hely fotózásra. És csak vártunk, vártunk és vártunk. Felejthetetlen négy órát töltöttünk el a pusztában. Ugyanis a forgalmi helyzet nehezen tette lehetővé, hogy tehervonat „kimásszon” Kiskunfélegyháza felé. Rajtunk meg lassan kezdett eluralkodni a pánik. Mi van, ha sötétedés után fogják csak kiengedni? Miközben ezen majréztunk, nem sokkal délután négy óra előtt ismerős motorzúgás hallatszott Szentes felől. Hát elindult!

Az akkor még csak 38 éves, Bendegúz névre hallgató 2128-as Csörgő Pielstick-motorja elég sokáig maximális fordulatszámon pörgött. Kellett az erő a tekintélyes méretű rakott szerelvény mozgatásához! Fantasztikus késő délutáni fényekben örökíthettük meg ezt a nem mindennapi menetet.

Azzal tisztában voltunk, hogy ennél jobb képünk nem lesz erről. Ám mivel a teher lassabban haladt a pályasebességnél, 60 kilométer/óránál, így egyetértettünk: erről kéne még egy kép azért! Mondjuk, így is nagyobb előnyre szert tett a vonat – nekünk még a dűlőúton vissza kellett evickélni az ugyancsak nem a közelben húzódó főútra. Plusz át kellett verekednünk magunkat Csongrád városának délutáni csúcsforgalmán.

Végül a közigazgatásilag Kiskunfélegyházához tartozó Csongrádi úti tanyák vasúti megállóhelyén tudtuk másodszorra is lencsevégre kapni a vonatot. Ez is lett a nap záróakkordja.

Dam-dam-dam-dam-dam... Csongrádi úti tanyák megállóhelyén halad a szerelvény

 

Jövőre lesz tizenhárom éve, hogy komolyabban fotózom a vonatokat, de a mai napig kijelenthetem, se azelőtt, se azóta nem sikerült ilyen jó felvételt készítenem csörgős tehervonatról, mint amit Szentes határában lőttünk aznap!

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!

Kapcsolódó hírek