Friss! Indóház, XIII/5.!

Tördelőnk – nekünk csak Zee, maradjunk is ennél – szeptember huszadika körül enyhe feszültséggel soraiban reklamált új laptervet, mert a leadott anyagok sehogyan sem passzoltak a korábban átadott oldalkiosztáshoz. Igen, ez a lapkészítés egyik varázsa, esnek be friss írások, mások tolódnak, az az egy hét, amíg gatyába rázzuk az aktuális kiadást, elég intenzíven telik – Zeenek Dunakeszin, Kata korrektornak Újpesten, nekem Kelenföldön.

Szóval ez a lapajánló annak a kábé hatezernek szól, aki az újságosnál a 795 forint kicsengetésével (vagy az előfizetésével) szavaz a lassan másfél évtizedes Indóházra; Vöri fotóriporter a minap járt Ókovács Szilveszternél, az Operaház főigazgatójánál, hogy az iho beavattassék az Északiban zajló átalakításokba, onnan jött az üzenet, „jó, hogy vannak még állandó dolgok, amilyen Hámori úr és az Indóház!” A Hámori urat most hagyjuk, az Indóház viszont tényező, azzal a kitétellel, hogy soha sem állítottam, csak hullámhegyei voltak.

Zee tehát megkapta a végleges laptervet, tördelőszerkeszett, és íme a menü: a hírrovat a szorgalmas és elkötelezett vasútfotósoknak hála színes, mint jobbára. Szó van benne a széles nyomtávúra átalakított 109-es Szergejről, az első közös nyomócsöves befecskendezésű Csörgőről, Jolánkáról, a révkomáromi Talent-mentésről, különvonatokról, magánvasúti gépekről és alapítványi Nohabról. A hírrovat a korábbiaknál több információt kínál, az Elegy összegzi az elmúlt hetek vasúti infóit, ha beválik, a rovat marad.

A kiadó által tudatosan felvállalt, a vasút múltját dokumentáló tevékenységünk (ide tartozik a Ganz-könyv széria is) keretében a nagy háború negyedik éve következik a magyar vasúti üzemtörténetet bemutató forrásközlő sorozatunkban. A szállítások mértéke a frontok állapotának logikus következménye volt: 1917-re a központi hatalmak megtörték a balkáni antant szövetségeseket, az orosz forradalom miatt átmenetileg megnyugodott a keleti front és az év végén a caporettói áttöréssel – háromnegyed évre – megfordult a hadi szerencse az Isonzónál. Így az előző évek hektikus, kétségbeesett forgalmához viszonyítva egészen nyugodt volt a helyzet az Osztrák–Magyar Monarchia utolsó előtti évében. Az Indóházból kiderül, hogyan tükröződik mindez a hadi szállításokban!

Kötelező gyakorlat volt a Déli Vasút idén százéves 109,109 pályaszámú lokomotívja apropóján a 109-es sorozat kifejlesztésének, üzemének és jelenének a megéneklése – a 109,109-esből egyébként jövő ilyenkorra lesz újra mozdony.

Töviről hegyire átvilágítjuk a tram-train, tehát a vasútvillamos kérdést, szerzőnk megállapítása: a helyi és a távolsági kötöttpályás közösségi közlekedést átszállásmentesen egyesítő, újszerű módozat nálunk drágán épül, de sikerre van ítélve. Ha a véleményük nem egyezik, írják meg! thf@indohaz.hu

Folytatódik a vasútállomások névadási gyakorlatát taglaló cikksorozatunkat, haladva a korral felidézzük és elemezzük a hyperloop-sztorit, és a nagyvasúti rovat végére marad a Pontebbana-vasút, illetve a helyén épült kerékpárút bemutatása. A leírás annyira életszerű, a táj annyira varázslatos és vonzó, hogy Ildikó irodavezetővel elhatároztuk, ha összejön, jövőre mi is végigtekerünk az egykori nyomvonalon: ő a kerékpáros egyletével, aminek tagja, jómagam meg nyilván családostul. Üzleti órákat is tartunk: a partneroldalakon teherszállítási körkép dereng fel, és a GYSEV újgenerációs Flirtjét is megmutatjuk.

A kisvasúti rovatból a Tusnádi Csaba Károly életműve előtti tisztelgés kívánkozik az élre: a név sokak előtt ismerős, viselője négy évtizede kezdte megörökíteni a hazai keskenynyomtáv szereplőinek mindennapjait.

Kissé irigykedem a városi vasúti rovat szerkesztőjére, illetve a hozzá közelállókra: világlátott emberek, akik az első adandó alkalmat megragadják arra, hogy egzotikus vidékre utazzanak. De nem pálmafás fövenyfürdők, napbarnított mojitós poharak (ésatöbbi) miatt, hanem azonnal lemerülnek a városi közlekedési patinák/vagy újdonságok legmélyebb zugaiba – ezúttal India metróinak világát tárták fel. Urak, egyszer nem csatlakozhatnék? thf@indohaz.hu

Elemükben voltak a modellvasúti oldalak szerzői: ezúttal a TT építési nagyság a domináns (például: Hubert Ferenc remekbe szabott Púposa, a Tillig 18401-es cikkszámon megjelent tankere), de a H0-ás isztriai dioráma, vagy a Brawa második korszakból származó különféle teherkocsijai is az újsághoz szögezik az érdeklődő olvasót.

Szolgálati közlemény: október huszadikáig szeretném nyomdába adni a Gigant kettőt, hogy november elején az Extra is megjelenhessen. Ezt követően idén már csak „A Ganz-MÁVAG utolsó évei, a Ganz-Hunslet, és a Ganz Holding tagvállalatai (Ganz-David Brown, Ganz Vagon és Ganz Motor) vasúti járműgyártása az 1980-as évektől napjainkig” munkacímű album sajtó alá rendezése, Karácsony előtti megjelentetése, meg a decemberi Indóház a reszort.

De előbb Indóház XIII/5., 2017 október–november. Már az újságosoknál.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!