Az oroszországi helyzet megterheli a kínai vasúti árufuvarozókat: a közelmúltban tapasztalható monopólium ellenére az áruforgalom visszaesést mutat. Merre menjenek a kínai vonatok?
A Németország nyugati részén, a holland határig vezető, nagy forgalmú korridorvonalat most szeptember végéig zárták ki a forgalom elől.
A hamburgi kikötőt kezelő logisztikai vállalatnál a bevétel 6,7 százalékkal, a konténerforgalom pedig 14,6 százalékkal esett vissza.
Az MSC hajózási és logisztikai cég belga leányvállalata tizenöt villamosmozdonyt rendelt a Siemens Mobility-től.
A Baltikumon át is lehetne szállítani, de ez csak akkor lehetséges, ha az Európai Bizottság vállalja az irányítást.
A megnövekedett keresletre reagálva, a cargo-partner egy új FTL megoldást is kínál ügyfeleinek az Új Selyemúton a középső folyosó meglévő vasúti szállítási szolgáltatásainak kiegészítéseként. A vállalat jelenleg a Kaszpi-tengeren keresztül, 22–25 napos tranzitidővel kínál közúti fuvarozási szolgáltatásokat.
A desiói és a San Stino-i logisztikai központok egy leányvállalat alá rendeződtek, az ügyfelek ezzel egyetlen, megerősített forrásból profitálhatnak.
A lengyel terminál vasúti részén újabb három vágányt épített ki a lengyel infrastruktúra-kezelő PKP PLK, elősegítve még több tehervonat tranzitját és növelve a szállítási kapacitást.
A leendő hollandiai Gelderland terminálnál nem épül ki felsővezeték-hálózat, környezetvédelmi okok miatt viszont dízelmozdonyok sem pöföghetnek. A megoldás: a vonatok lendületből érkeznek majd.
A litván nemzeti vasút árufuvarozási ága százmillió euróért szerezne be saját vontatójárműveket.
A nem daruzható félpótkocsik szállítására is alkalmas szolgáltatást 2024 elejétől lehet majd igénybe venni.
A vasúti árufuvarozók szerint akár 30-50 százalékos áremelést eredményezne az új díjszabási rendszer.
A Banovićitől Varešig vezető, ötven kilométer hosszú pályával a banovići szénbányák és az adriai kikötők közötti szállítást rövidítenék le jelentősen.
Habár a 2024-es szövetségi költségvetés jelentősen nagyobb összegeket tart fenn a vasúti beruházásokra, az iparág attól tart, hogy ezeket elsősorban a megnövekedett építőipari árak nyelik majd el.
A 71 millió eurós program a Bălți–Ungheni és a Kisinyov–Căinari szakaszok rekonstrukcióját foglalja magába, melyek az ukrán exportfuvarok szempontjából lényegesek.
