A Barcelona közelében fekvő multimodális létesítmény átfogó fejlesztése várhatóan 2024 végére készülhet el teljesen.
A felújítás alatt álló Maribor–Šentilj vasútvonalon megépülő műtárgyban, valamint a vonal egyes szakaszain betonlemezes vasúti pályát fektetnek le.
A tervek szerint két éven belül megépül a Záhedánig vezető pálya, bekapcsolva a kikötőt az ország vasúthálózatába. Az első szakaszt hamarosan készre is jelentik.
A CFR Infrastructură az olasz Webuild S.p.A. és a szintén olasz Salcef S.p.A. alkotta konzorciumot bízta meg a vonal két szakaszának korszerűsítésével.
A nyolcszáz méter hosszú „Vörös Vasút” kísérleti szakaszának létrehozása nagyságrendekkel volt olcsóbb a hagyományos metróépítéshez képest.
A 452 kilométer hosszú Buhara–Khíva vonalon 2026 júniusára épülhet ki a felsővezeték, kétszázötvennel használható pályával együtt.
A pálya már járható, a tehervonatok pedig már birtokba is vették a sínpárt. A szakasz a felújítás alatt álló kelebiai vonal kerülő útvonala lesz a következő jó néhány hónap során.
A magyar, a török, a bolgár és a szerb közlekedési miniszterek Isztambulban találkoztak a Budapest és Isztambul közötti vasúti infrastruktúra fejlesztése, ezáltal a vasúti árufuvarozás elősegítése érdekében.
Habár a tavaly novemberben felálló új kormány azt ígérte, hogy a vasutat fogja priorizálni a közúttal szemben, mégis az utóbbi juthat több forráshoz.
A metropolisztól Kapikuléig vezető pálya ráadásul a teherforgalmat is kiszolgálja majd, elősegítve a Középső Korridoron haladó eurázsiai áruszállítást.
Hamarosan készre jelenthetik a Szeged–Szabadka vasútvonal szerbiai részének teljes felújítását.
Hamarosan befejeződik a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) kiterjesztése a Balkán-félsziget nyugati részére, valamint a régió integrációja az Európai Unió vasúti piacába. Ehhez azonban még szükséges néhány lépés.
A nagysebességű vonal Nagaszaki és Takeó Onszen közötti, hatvanhat kilométeres része szeptember 23-án nyílik majd meg a menetrend szerinti utasforgalom előtt.
Az olasz nemzeti vasúttársaság a következő tíz év során a vasúti infrastruktúra fejlesztésére 160 milliárd eurót, a teljes szárazföldi közlekedésre pedig összesen 190 milliárdot szándékozik költeni.
A norvégiai kikötőben még 2012-ben állt le a vasúti üzem. A megnövekedett áruforgalom kiszolgálása érdekében megvalósított pályafelújítás elősegíti a modális váltást.
