Az Új Légi Selyemút állomása: kínai cargoközpont Ferihegyen

Csengcsou felől már van menetrend szerinti áruszállító járat Budapestre, a járványon túl is jelentős a forgalom.

Tavaly ősszel jelentette be az Innovációs és Technológiai Minisztérium heti három áruszállító járat indulását Csengcsou és Budapest között, októberben le is szállt az első, a Hainantól bérelt, utasszállítóból átalakított A330-as a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtéren. Az akkori közlés szerint a légi járat 2020 októberétől 2021 végéig alapesetben heti három alkalommal közlekedik. A heti járatok száma november elejétől január végéig négyre nő. A teljes időszak alatt várhatóan mintegy 170 repülőgép fordul majd meg Kína és Magyarország között.

Most új megállapodásról számolt be a kínai Carnoc.com portál, amely szerint aláírták a Henan Airport Group és a Kínai-Európai Kereskedelmi és Logisztikai Együttműködési Park Zrt. szerződését egy budapesti cargo-terminál létrehozásáról.

A légi-logisztikai központ létesítését az Airportalnak a Budapest Airport is megerősítette, hozzátéve, hogy a mostani szerződés előzménye egy 2019-ben aláírt megállapodás volt a Henan ésa  budapesti reptérkezelő között, ennek eredményeként indult a Cargolux Csengcsou–Budapest–Luxemburg járata is 747-esekkel.  

A mostani dokumentumot videóüzenetben üdvözölte Mosóczi László, az ITM államtitkára. A Henannak ez lesz az első európai terminálja, amelynek révén a régió hét országába, illetve Kelet- és Nyugat-Európa felé teríthetik a kínai árucikkeket, a projekt lehetővé teszi „egy nyitottabb, hatékonyabb »Kína–Magyarország légi selyemút« kiépítését”, hangzik a kínai portál beszámolója.

A magyar államtitkár szerint a megállapodás aláírása fontos esemény a Magyarország és Kína közötti gazdasági kapcsolatokban, mindkét fél képességeit felhasználva a logisztikai együttműködési csatornák bővítéséhez, a digitális platformok kiépítéséhez. Mosóczi az e-kereskedelem, a repülési logisztika és az elektronikus információ-integráció területét emelte ki. „Teljes mértékben támogatni fogjuk a magyar vállalkozásokat abban, hogy az »Öv és út« (»Belt and Road«) kezdeményezés keretében innovatív és gyakorlati együttműködést folytassanak kínai vállalkozásokkal” – tette hozzá.

Csengcsou a kínai portál szerint a kontinensnyi ország hatodik legnagyobb teherforgalmú repülőtere, 2020-ban az itteni légiáru-mennyiség 110 ezer tonnával nőtt és elérte a 640 ezer tonnát. A Henan repülőtéri csoport vezetője a járvány kapcsán is hangsúlyozta a légi teherszállítás fontosságát, „Kína és Magyarország támogatták egymást, és kezet fogtak a járvány leküzdésében”. Csengcsouból kétórás repüléssel lefedhető a kínai lakossági piac több, mint kilencven százaléka, a nagysebességű vasúti hálózat kétórányi távolságban 400 millió ember fogyasztását teszi hozzáférhetővé, összekapcsolva Kína keleti és nyugati övezeteit, vagyis Csengcsou magyar szempontból a lehető legfontosabb teheráru-központ.   

Egy Budapesten létesülő kínai légiáru elosztó tervéről egyébként már 2017-ben is értesülhettünk, ekkor a Budapest Airport közlése szerint a reptérkezelő és a kínai STO Express, valamint a nemzetközi, Magyarországon is erős jelenléttel rendelkező EKOL döntött olyan hálózat létrehozásáról, amely Kínától a budapesti repülőtéren át egészen az európai megrendelőkig juttatja el a termékeket. Ekkor a később átadott Cargo Cityt emlegették a közös vállalkozással kapcsolatban. Az Airportal mostani híradásából az érzékelhető, hogy a „légi selyemút” budapesti állomása nem a Cargo City lesz, hanem azon kívül tervezik az új központ felépítését a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtéren, külön a kínai szállítmányok fogadására és terítésére.