Vidámparki megoldások Ferihegyen
A Liszt Ferenc repülőtér korábban elképzelhetetlen engedményeket kénytelen tenni egyes légitársaságok kedvéért. Amíg a Malév működött, a repülőgépek környékén példás rend uralkodott, a betonról még a legapróbb szemetet is sietve felszedték, nehogy a szél a repülőgépek hajtóművébe fújja azokat. Pár napja azonban maga a reptér vezetése rendelte el, hogy vaskordonokat tegyenek a repülőgépek parkolóhelye mellé.
Több reptéri dolgozó kereste meg szerkesztőségünket, melyben azt panaszolták: a Ryanair repülőgépei kedvéért billegő fémkordonokat telepítettek a repülőgépek közelébe, az utasokat pedig ezeken keresztül terelik a terminál és a repülőgépek között. A kétségbeesett dolgozók szerint az épülettől az úgynevezett „külső állóhelyekig” 3-400 méteres kordonrendszert helyeztek el, ez pedig nemcsak az utasok számára lehet megalázó, de életveszélyes helyzeteket is termethet.
A fémkordonok ugyanis megfelelő rögzítés nélkül könnyen elrepülhetnek. Egy erősebb szél a repülőgépekhez csaphatja a fémkordonokat, de a repülőgépek hajtóművei is megkeseríthetik az előtér rendjén örködők életét: ha a hajtómű előtt vannak a kordonok, akkor a többezer lóerős hajtóművek beszívhatják őket, ami súlyos üzemzavarhoz, akár balesethez is vezethet a lapunkat megkereső reptéri dolgozók szerint. Ha pedig indulás után a kordon a hajtómű mögé kerül, akkor a hatalmas tolóerő, ami a száztonnás repülőgépeket a levegőbe emeli, a fémkordonokat könnyedén elfújhatja a helyéről, és a mögötte lévő gépkocsikba, épületekbe, repülőgépekbe csaphatja azokat.
A kordonrendszer kiépítése miatt a repülőgépek az eddig szokásos átgurulásos indulás helyett már csak hátratolásos (hivatalos nevén: push back) módszerrel indulhatnak, ami többletmunkát igényel a földi szermélyzet részéről, akiknek nemcsak a push backre, hanem a kordonok épségére is figyelniük kell ezután.
A helyzet az ultrapafados Ryanair légitársaság megjelenése után állt elő az alapvetően kényelmi légitársaságok (legacy carrierek) számára épített terminálon. A világszínvonalú SkyCourt terminálépület, az utashidak, a repülőgép-állóhelyek elhelyezkedés mind arra az üzleti modellre épült, hogy az itteni utasok kényelmes szolgáltatást igényelnek, amiért hajlandók akár többet is fizetni. Cserébe fedett folyosón szállhatnak be a repülőgépekbe közvetlenül az épületből, ételt-italt kapnak a fedélzeten, csomagjaiknak pedig bőven van hely a repülőgépek utas- és csomagterében egyaránt.
Az ír fapados légitársaság ugyanakkor nem nyújt ilyen szolgáltatást utasainak, az olcsó jegyekért cserébe az utasok minden időjárási körülmények között elgyalogolnak a repülőgépekhez, kevés csomaggal utaznak, és ha enni akarnak a fedélzeten, akkor azt pluszdíjért veszik meg az utaskísérőktől.
Ennek a két üzleti modellnek a találkozásából született a mostani ferihegyi öszvérmegoldás. Egyelőre nem tudjuk, hogy később, a tapasztalatok és a repülőtér biztonságáért felelős hatóságok véleménye alapján módosítják-e a mostani rendszert, az azonban nem valószínű, hogy a fapados légitársaságok visszakerülnek a fapados terminálra. Nemrég ugyanis a repteret üzemeltető Budapest Airport Zrt. igazgatósága úgy döntött: bezárják az 1-es terminált, és azokat a fapados légitársaságokat is áttelepítik a kettesre, akik eddig a régebbi és olcsóbb egyes terminált használták.
Az ügyben keressük a Budapest Airportot, hogy az intézkedés indokairól tájékoztathassuk olvaósinkat.
