Vasútfejlesztési programot terjeszt a kormány elé az Építési és Közlekedési Minisztérium

Az erről szóló terveket augusztus második felében viszi a kormány elé a szakminiszter, összesen hatezer milliárd forintra lenne szükség, de ezt az összeget csak külső segítséggel (uniós források, pénzpiaci eszközök) lehet előteremteni, a költségvetésből nem. 

Lázár János tárcavezető a választási körzetében, Hódmezővásárhely és Makó térségében sugárzó Rádió7 Közös nevező című műsorában úgy fogalmazott, a cél az, hogy tíz év alatt, lépésről-lépésre, a fontos feladatokra fókuszálva történjen meg az elöregedett pályahálózat és a járműpark korszerűsítése. Elmondta, Magyarországon a tömegközlekedésben az első helyen a kötöttpálya áll. Budapesten a HÉV-vonalak – a pálya és a járművek – korszerűsítésére van szükség, fejleszteni kell a nagyobb városok közötti vasúti összeköttetést és az országon átmenő, valamint a megye- és járási központokban a ráhordó vonalakat. Ehhez csatlakozva pedig a Volánnak kell megoldani az eljutást a kötöttpályás csatlakozásig.

Ehhez beruházásokra, valamint saját vasúti járműiparra van szükség. Ez azonban olyan terület, amelybe érdemes invesztálni, hiszen ötmillió ember közlekedéséről van szó, másrészt egy új iparág is felépíthető. A politikus szerint ugyanakkor jelenleg nincs pénz a költségvetésben a vasúti konszolidációs és fejlesztő munkára. Uniós források bevonásával és akár pénzpiaci eszközökkel előteremthető lenne a szükséges összeg, amelynek nagysága elérheti a hatezer milliárd forintot. Addig azonban a balesetmentes napi működés fenntartása a cél, mivel az elmúlt egy esztendőben nemcsak a késések aránya nőtt, hanem annak kockázata is, hogy baleset következzen be – mondta a miniszter, elnézést kérve azoktól, akik a közelmúltban balesetet szenvedtek vagy akiknek a késések, kimaradások okoztak kellemetlenséget.

Lázár kifejtette, a járvány alatt jelentősen visszaesett az utasszám, de az utóbbi fél évben érdemben nőtt a tömegközlekedés iránti igény. Tavaly a kormány úgy döntött, a vasúti közlekedésben a főváros környékére koncentrálja az erőforrásokat, ehhez pedig munkaerőre van szükség, 100–150 ember is sokat számít.

A balesetmentes közlekedés mellett részben a személyi erőforrások átcsoportosítása az oka annak, hogy augusztustól tíz mellékvonalon szünetel a vasúti közlekedés. A miniszter ugyanakkor hangsúlyozta, a szocialista kormányok vonalbezárásaival szemben most megoldott az utasok közlekedése, a vonatpótlóbuszok akkor és ott viszik el őket céljukhoz, ahol és amikor korábban a vonat tette. A Budapest–Belgrád vasútvonal 2,2 milliárd dollár értékű fejlesztése kiemelt fontosságú a teherszállítás szempontjából, ahogy a nyugat-keleti átmenőforgalom feltételeinek javítása is, ahol Budapest jelenti a szűk keresztmetszetet. A déli körvasút építése ugyan beleütközött a 11. kerületi polgárok tiltakozásába, de a kormányzat nyitott a kompromisszumra – például a zajcsillapításban –, magából a programból azonban nem engedhet, az ország szempontjait budapesti politikai csaták nem írhatják felül.

A KRESZ-módosításról szólva a miniszter kifejtette, a szabályok utolsó nagy változása 2009-ben történt, azóta sokkal többen, többet és többféleképpen használják az utakat, új közlekedési formák, elektromos kerékpárok, rollerek jelentek meg. A módosítást széles körű egyeztetés előzi majd meg, minden javaslatot meghallgatnak, a legfontosabb szempont a védtelen közlekedők, a gyalogosok és kerékpárosok érdekeinek védelme lesz.