Történelmi lépés vagy felesleges munkaerő?

November 9-én jelent meg a közlemény arról, hogy járművezetői tanfolyamot indít a MÁV és a GYSEV Zrt. A döntés azért keltett komoly érdeklődést, mert 160 esztendő után egy régóta visszatérő problémát kívánt rendezni, történetesen azt, hogy ne csak férfiak lehessenek mozdonyvezetők Magyarországon.

A kérdéskör a női egyenjogúság erősítése, valamint a Mozdonyvezetők Szakszervezetének (MOSZ) tiltakozása miatt hamar a média kereszttüzébe került. Az iho igyekezett utánajárni, s kideríteni: vajon szükség van-e (női) motorvonat-vezetőkre hazánkban?

A nők motorvonat-vezetőként való munkába állását korábban több tényező korlátozta. Az elsődleges problémát az jelentette, hogy a MÁV korábbi munkavédelmi előírásainak értelmében a mozdonyvezetői munkakörhöz kapcsolódó tevékenységeket, főként a több mint 40 kilogramm összsúlyú csavarkapocs emelését csak férfiak végezhették el. A MÁV előírásai időközben változtak, azonban a MÁV közleménye szerint az említett feladat miatt továbbra sem javasolták nők jelentkezését mozdonyvezetői tanfolyamra. A másik, fontosabb tényező, hogy a MÁV járműállománya az utóbbi években megváltozott, munkába álltak a modern Flirt, Talent, Desiro és Uzsgyi motorvonatok, és továbbiakat vásárolnak. Ezeknél a járműveknél már nem áll fenn az említett probléma, ugyanis a motorvonatok önműködő, központi ütköző- és vonókészüléke miatt nincs szükség nehéz súlyok megmozdítására.

Így elhárult az akadály, a MÁV és a GYSEV Zrt. eddig egyedülálló módon kizárólag az említett négy motorvonattípusra hirdetett járművezetői tanfolyamot. Mint azt a MÁV Zrt. is kiemelte az iho kérdéseire adott válaszában, a járműállomány modernizációja mellett a döntésben fontos szerepe van Dávid Ilonának, a MÁV elnök-vezérigazgatójának. Dávid Ilona már korábban megvizsgálta ezt a kérdéskört. Az egyenjogúság megteremtése ugyanis rendkívül fontos a foglalkoztatottságban, s ha repülőt vezethetnek nők, akkor motorvonatot miért nem? Arra a kérdésünkre, hogy Dávid Ilona is el szeretné-e végezni a tanfolyamot, nem kaptunk választ. A MÁV emlékeztetett az elnök-vezérigazgató HVG-ben közölt kijelentésére: „A GYSEV-nél, amikor megjöttek az új Jenbacher motorvonatok, az egyiket – igaz, nem hivatalosan – kipróbáltam. Az egyik álmom, hogy igazi mozdonyvezető is legyek, szabályosan, vizsgával.”

Eddig tehát tisztázott, hogy a két vasúttársaság milyen előzmények után, s milyen módon kíván munkába állítani akár női motorvonat-vezetőket is. A témában a viták azonban akkor kezdtek felerősödni, amikor a MOSZ tiltakozni kezdett a tanfolyam indítása ellen.

Kiss László, a MOSZ elnöke az ihónak adott nyilatkozatában kifejtette, a szakmai kérdésekben nincs helye annak, hogy válhat-e nőkből motorvonat-vezető. A szakszervezet álláspontja, hogy egyáltalán nincs szükség se nő, se férfi járművezetőre a jelenlegi helyzetben. Az elsődleges szempont ugyanis az, hogy MOSZ a jelenlegi munkavállalóinak az érdekeit védje. A számok pedig azt mutatják, hogy az aktuális feladatokhoz nem indokolt ennyi mozdonyvezető foglalkoztatása, a jelenlegi állományban 100-150 fős többlet van. „Nem a nőkkel van a probléma, hanem azzal, hogy a MÁV-Trakció nem tud munkát adni a mozdonyvezetőknek. A nyári menetrend-módosítással 407 járat szűnt meg, amely jelentősen rontott a helyzeten” – mondta Kiss László.

Kiss szerint teljesen indokolatlan és szakmaiatlan döntés 15 fő felvétele. Szerinte a tanfolyamra fordított pénz nem veszne el, ha kizárólag a jelenlegi mozdonyvezető-állomány számára indulna egy átképzés. „Vannak olyan kollégák, akik hosszú évtizedeket szolgáltak korszerűtlen, 30-40 éves gépeken. Az ő munkakörülményeiket lehetne javítani azzal, ha végre átkerülhetnének a modernebb motorvonatokra” – mondta a szakszervezet elnöke.

A MÁV azzal magyarázza a döntést, hogy néhány vontatás-szolgáltatási telephelyen indokolt új munkavállalók felvétele. Közölték: a 15 új motorvonat-vezetőt olyan telephelyekre veszik fel, ahol szükséges a munkaerő. Így a frissen kiképzett masiniszták az Északihoz, Ferencvároshoz, Győrhöz és Székesfehérvárhoz tartoznának majd.

Kiss László szerint a tanfolyam indítása után kibontakozott vita fontos szakmai kérdésekről tereli el a figyelmet. „Nem az a kérdés, hogy kellenek-e női motorvonat-vezetők. Arról senki sem beszél, hogy öt évtizede a fővárosból Kiskunhalasra rövidebb idő alatt ért le egy gyorsvonat, mint 2012-ben. Arról sem esik szó, hogy a mozdonyvezetők munkakörülményei korántsem rózsásak, a 30-40 éves mozdonyokon való munkavégzés egyre több problémát okoz.” (Az első Szili például 2013-ban lesz ötven éves.)

Kérdésünkre, miszerint nyugati államokban miért nem probléma a női mozdonyvezetők alkalmazása, Kiss László így reagált: Nyugat-Európában hangsúlyosan mozdonyvezetőként dolgoznak nők, a jelenséget azonban nehéz összehasonlítani a magyarral, sokkal inkább az ottani technikai feltételeket kellene összevetni a hazaival. Az elnök szerint Magyarországon több feltétel nem adott. Szerinte a nők nehezen birkóznának meg egy halálos gázolás okozta traumával. Kiss elmondta, hosszú évek óta próbálják elérni, hogy a MÁV-Trakció biztosítson rehabilitációt a balesetes mozdonyvezetőknek. Míg külföldön ez régóta működik, nálunk nem. Kiss következtetése szerint a férfi masinisztákat is jelentősen megviselik a balesetek, ez a nőkkel sem lenne másként.

Kiss László kiemelte: ha a Trakció elegendő munkát tudna adni a mozdonyvezetőknek, csökkennének az állásidők, s valóban indokolt lenne egy tanfolyam indítása, örömmel számítanának a nők munkájára is – ezt nem ők döntik el, véleményüket azonban kifejezték ennek negatív hozadékairól is. A 15 fős tanfolyam elindulását azonban nehezen tudják elfogadni a jelenlegi helyzetben.

A vita tehát továbbra sem enyhült. A MÁV-Trakció közleményben hozta nyilvánosságra, hogy vizsgálóbizottságot alakít és felderíti, hogy a MOSZ adatai megfelelnek-e a valóságnak. A MOSZ időközben kifejezte tiltakozását a bizottság létrehozása ellen. Az elkövetkező időszak kérdése egyelőre az, hogy a Trakció vizsgálóbizottsága milyen adatokat közöl majd a felesleges mozdonyvezetői létszámot illetően. További kérdés, hogy a mozdonyvezetők állásideje mennyiben fog változni. Ezek száma ugyanis telephelyenként eltérő, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében igen kritikus a helyzet, de a Dunántúlon is néhány fűtőháznál, például Bátaszéken. Elsősorban azon telephelyek masinisztáinak a munkája került veszélybe, ahol drasztikusabb volt a tavaszi járatcsökkentés.