Pénteken avatják a második Ipoly-hidat

Féléves csúszással ugyan, de február 24-én átadják az újjáépült hidat a magyar–szlovák határon Szécsény-Pösténypuszta és Pető között. A beruházás célja Magyarország és Szlovákia közös határán a közúti kapcsolat helyreállítása – közölte az iho érdeklődésére a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.

A csúszás oka többrétű: egyrészről eleve késve kezdték meg az építkezést, másrészről egyéb problémák is adódtak. A közbeszerzési döntőbizottsághoz korábban jogorvoslati kérelem érkezett a közbeszerzés nyertese, a Porr Építési Kft. és az MCE Nyíregyháza Acélszerkezet-gyártó Kft. alkotta PM Konzorcium ellen. Ezt végül elvetették, ami időbe telt.

De más gondok is adódtak. A pályalemez hibás megépítése miatt azt korrigálni kellett. Az erről szóló egyeztetés miatt a munka hetekig szünetelt. Így végül az eredetileg tervezett júniusi átadási határidőt előbb szeptemberre, majd 2011 végére halasztották.

A pösténypusztai híd megépítésének fő célja az volt, hogy elősegítsék a két ország határ menti régióiban, továbbá a közös határvonalon lévő, elszigetelt települések fejlődését. Ennek érdekében Szécsény-Pösténypuszta és Pető (Petov) között, a közúti kapcsolat helyreállítása érdekében egy 75,6 méter hosszú közúti hidat építettek, valamint kétoldali kapcsolódó úthálózat valósult meg.

Az új Ipoly-híd a határszakaszon, az Ipoly felső folyásszakaszán teremt kapcsolatot a magyar oldali Szécsényt Ipolytarnóccal összekötő út és a szlovák oldali Bušince és Kiarov közötti úttal. Az új szakasz összesen 2300 méter hosszú. A hídhoz vezető, a Szécsényt Ipolytarnóccal összekötő útba csatlakozó pösténypusztai út annyira rossz állapotban volt, hogy azt teljes egészében, 1259 méter hosszan fel kellett újítani. A szlovák oldalon is komoly fejlesztésekre volt szükség. Az új hídtól egy meglévő, rossz állapotú, rehabilitációra szoruló út vezetett a Bušincét Kiarovval összekötő útig. A mostantól egy négyágú 14,50 méter külső sugarú körforgalmú csomóponthoz kapcsolódó bekötő utat 1037 méter hosszban szélesítették ki – válaszolta a NIF.

A négynyílású, úgynevezett öszvér híd (acél főtartók viselik a terhet és erre kerül egy vasbeton pályalemez) teljes hídszélessége: 12,62 méter. Ebből kétszer 1,75 méter járda, míg kétszer négy méter kocsipálya – számolt be a közúti híd szerkezetéről Loppert Dániel. A NIF kommunikációs vezetője hozzátette, az Ipoly-átkelő a Katalin híd nevet kapta, az Ipoly-hidak Újjáépítéséért Polgári Társulás alapítójának és egykori elnökének emlékére.

A költségekről szólva a vezető elmondta, a beruházás az Új Széchenyi Terv részeként a Magyarország–Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007–2013 keretében, az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósult meg. A kivitelezés teljes összege: 3 863 177 euró volt, amelyből az Európai Unió 3 071 751 eurót állt.

A Katalin híd átadását tavaly októberben megelőzte a szlovákiai Rárós és a magyarországi Ráróspuszta közötti átkelő felavatása. Mindkét híd építését 2009-ben kezdték el. Jelenleg több hasonló projekt is folyamatban van. Véglegesítésre vár az Ipolydamásd és Helemba, valamint a Vámosmikola és Ipolypásztó közti hidak megépítéséről szóló egyezmény szövege is. Az 1900-as évek elején még 47 híd kötötte össze a folyó két partját.

Az iho kérdésére, miszerint hogyan lehetséges az, hogy a táblák szerint nem szabad rámenni a Katalin hídra, kissé macerásan ugyan, akadályokat kerülgetve, de mégis sokan közlekednek rajta, Loppert Dániel azt válaszolta: „a Magyar Közút Nonprofit Zrt. átvette üzemeltetésre a hidat és a hozzá kapcsolódó útszakaszt, valamint kihelyezte a táblákat. A hivatalos átadásig azonban mindenki saját felelősségére használhatja azt.”