Mit szimatoltak ki a kíváncsi orrok?

Mint arról tavasszal beszámoltunk, Flandria szerte önkéntesek vették a fáradtságot és tíz eurós költekezés árán helyezték ki lakásuk, munkahelyük, iskolák ablakába azokat a mérőcsöveket, amikkel a nitrogén-dioxid koncentrációját szerették volna megállapítani a fél ország szinte minden településén. A mért eredményeket előzetesen már kiértékelték, és néhány érdekes következtetést már most le lehet vonni belőlük.

A levegő nitrogén-dioxid koncentrációja nem csak a közúti közlekedésből, de az ipari termelésből, széntüzelésű hőerőművekből és egyéb szerves anyagok égetéséből is származhat. A belgiumi mérések alapján viszont egyértelmű összefüggést lehet kimutatni a városi lakosságra közvetlenül ható nitrogén-dioxid koncentráció és a közlekedés, elsősorban a dízelüzemű járművek száma között.

Az egyik legfontosabb tanulság viszont az, hogy a flamand lakosságot nagyon is érdekli levegőjük minősége. A húszezer mérőcsőre ötvenezren jelentkeztek, majd a megadott időre a résztvevők több mint kilencvenkilenc százaléka le is szerelte a mérőcsövet és eljuttatta az antwerpeni egyetem tudósaihoz, akik feldolgozták a kapott mintákat.

Az Európai Unió huszonnyolc tagországából huszonháromban meghaladja a légszennyezés a határértékeket. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség kimutatása szerint évente hetvenötezer korai halálesetet okoz csak a nitrogén-dioxid Európában. A rizikó mértéke azonban nagyban függ attól, hogy ki melyik városban, azon belül is melyik utcában, vagy annak melyik részén lakik. A flamand eredmények alapján például Gentnek sokkal egészségesebb a levegője, mint Antwerpennek, már ami a nitrogén-dioxidot illeti.

Nagy különbségek vannak még az egymáshoz egészen közel elhelyezett mérőcsövek által kimutatott nitrogén-dioxid koncentrációban is. Azt már korábban tudták a szakemberek, hogy az utcák házai között megszorulhat a levegő, de most már azt is lehet tudni, hogy a jelzőlámpáknál, körforgalmaknál lelassuló közúti forgalom miatt a közelben lakókat sokkal nagyobb nitrogén-dioxid terhelés éri, mint akik távolabb élnek ezektől a frekventált helyszínektől. Márpedig ilyen gócpontok nem csak a legforgalmasabb nagyvárosokban találhatók, hanem akár egészen meglepő helyeken is, például Bruges óvárosának turisták által leginkább látogatott szűk utcáiban.

Érdekességként megemlítjük, hogy a mérőcsövek egy kis részénél (bő hatszáz esetben) a minta nem volt értékelhető, mert pókok hálót fontak a mérőeszköz belsejébe. Ám még így is maradt 19 ezer 161 adat, amiből a kutatók előzetes statisztikát tudtak készíteni, illetve 17 ezer 882 minta egy második, szigorúbb vizsgálatnak is megfelelt. Ezeket a mintákat még különféle szempontok alapján tovább értékelik, addig is az elsődleges eredményeket a megtekinthetjük az akciót szponzoráló De Standaard napilap interaktív térképén.

* * *