Mi készül a Kossuth téren?
A tervek szerint a háború előtti formáját kapná vissza a tér, természetesen a mai kor elengedhetetlen tartozékával, a mélygarázzsal. És az ígéretek szerint lesz kerékpárút is. A cél, hogy a tömegközlekedésen kívül (ami ez esetben a 2-es villamost jelenti, a 70-es, 78-as trolikról nem esett szó a tervekben) minden más átmenő forgalmat kiszorítanának a Parlament elől.
A rekonstrukcióról szóló határozatot 2011. július 11-én fogadta el az Országgyűlés. Ennek értelmében a kormánynak 2014. május 31-ig kell kiköltöznie a Parlament épületéből, a Kossuth Lajos teret az 1944 előtti állapotára alakítanák vissza. A tér ezután állami tulajdonba és az Országgyűlés vagyonkezelésébe kerül. A felújításra több mint másfél milliárd forintot csoportosítottak át.
Hogy is nézett ki a tér 1944 előtt? A villamos 1903-ban jelent meg az akkor még Országház térnek nevezett területen, az akadémiai vonal hosszabbítását építették tovább észak felé. Először a tér déli sarkát (ahol most a metró kijárata is van) is külön ívvel kerülte meg a villamos, majd a negyvenes évek elejére a síneket az Akadémia utcába helyezték át. A második világháború után Budapest első állandó hídját a Kossuth tér és a Batthyány tér között építették meg, a pesti oldal villamosainak hurokvágány épült a hídfőnél.
Ezerkilencszáznegyvenkilencben politikai utasításra (a Magyar Dolgozók Pártja székházába nagyon behallatszott a szerelvények csörömpölése) az Akadémia utcából a rakpartra helyezték vissza a síneket. A metró építése 1953-ban kezdődött, majd a leállítás után a hatvanas évek elején indult újra. Felépült a tér déli sarkán az az épület is, amelynek aljában most a metróállomás mozgólépcsői is találhatók. A mai útvonal talán véglegesnek tekinthető, a tér újrarendezése ezen nem fog változtatni.
