Kész tervet adott a Kerékpárosklub Budapestnek a szükséges kerékpáros fejlesztések megvalósításához

A Magyar Kerékpárosklub hivatalos javaslattal fordult a Fővárosi Közgyűléshez, hogy dedikált költségvetési kerettel támogassák a kerékpáros közlekedés arányos fejlesztését. A jelenlegi alulfinanszírozottság veszélyezteti a korábban elfogadott stratégiai dokumentumok célkitűzéseit és megvalósíthatóságát.

A Fővárosi Közgyűlés által megszavazott Balázs Mór Terv és a Budapesti Mobilitási Terv célkitűzései között szerepel, hogy 2030-ra a kerékpáros közlekedés arányát tíz százalékra növeljék. Ennek eléréséhez azonban eddig nem társultak megfelelő források és gyakorlati lépések.

A Kerékpárosklub most egy dedikált költségvetésű fejlesztési programot javasol, amely biztosítaná a kerékpáros fejlesztések arányos finanszírozását. A szervezet szerint a kerékpáros közlekedés jelenlegi két százalékos részaránya tükrében a kerékpáros fejlesztésekre fordított kiadások arányának a teljes közlekedési költségvetésen belül legalább a két százalékot kellene elérnie, hosszú távon pedig igazodnia kellene a tíz százalékos célarányhoz.

Ennek szerkesztett változatát most mi is közöljük:

„Az utóbbi években elfogadott fővárosi stratégiák ismétlődő eleme és a fenntartható mobilitási stratégia (BMT) alapvetése a közösségi és aktív közlekedési módok nyolcvan százalékos részaránycéljának meghatározása. Az ezt szemléltető ábra az ország talán legtöbbet citált közlekedéspolitikai diagramjává vált.

Sajnálatos módon a közlekedési ráfordítások arányai sosem igazodtak a kitűzött célokhoz, valamint a stratégiák megalkotását követően sem vett kellő lendületet az intézkedéscsomagok Fővárosi Közgyűlés által elrendelt megvalósítása. A Balázs Mór Terv megszületése és a Budapesti Mobilitási Terv elfogadása után is változatlan arányban költünk a közlekedési módok fejlesztésére és fenntartására, mintha nem is létezne a változást előíró közlekedési stratégia. Egyrészt érthető, hogy a közösségi közlekedés infrastruktúrájának fejlesztése, eszközparkjának megújítása, az üzemeltetési, karbantartási, munkaerő- és energiaigénye ez idő alatt – mai értéken – több ezer milliárdos kiadással járt, de egy másik nézőpontból épp ezért lenne érdemes egy ehhez viszonyítva láthatatlan összegből, évi pár milliárd forintból fejleszteni a fentiekhez képest szinte nulla üzemeltetési és minimális fenntartási költséggel, szennyezés és energiaköltségek nélkül is elműködő aktív mobilitást. Budapest egyre modernebb tömegközlekedési eszközeiről leszálló vagy átszálló utasok egyre veszélyesebb gyalogátkelőkön, egyre töredezettebb járdákon folytatják útjukat, vagy akár 30–40 éve érintetlen, kopott, kátyús, gyökeres kerékpárutakon haladnak tovább. A kerékpáros közlekedés fejlesztésére az ötszörözést előíró célkitűzésekhez képest csak ezredrésznyi összegeket rendelünk, de még ez is elsősorban alkalmi uniós pénzektől függ. Sőt azok kifutásával (és késések miatti elúszásával) a költések szinte már csak a közösségi költségvetés lakossági szavazásain elnyerhető tízmilliókra korlátozódnak. De még ezek bebiztosításához is randióra ötletekkel kell megküzdenie a legtöbbször felületjavítás nélküli festésre korlátozódó közlekedésbiztonsági beavatkozásoknak. Mindezek után természetes következmény, hogy a forgalmi részarány értékek is tíz éve stagnálnak, ami megkérdőjelezi az egymásra épülő stratégiák végrehajthatóságát. Így aztán nem csak a közlekedési célok nem teljesülnek, hanem hiányuk hátráltatja az egyéb célok megvalósulását is – lakhatás, egészség, környezetvédelem.

Tekintettel a szűkös forrásokra, de szem előtt tartva a fejlesztési kényszert is, javasoljuk, hogy rövid távon a főváros úgy alakítsa a költségvetését és tervezzen projekteket, hogy azok a legkisebb ráfordítás mellett az elérhető legnagyobb javulást eredményezzék a stratégiai célokat tekintve. A kerékpárosbarát fejlesztések tökéletesen megfelelnek e kritériumoknak, hiszen a BMT priorizált projektlistájában ezek összesített pontszámai a legmagasabbak, azaz a leghatékonyabbak Budapest céljainak eléréséhez.

A teljes város kerékpárforgalmi főhálózatának fejlesztési üteme messze elmarad a kívánatostól. A jelenlegi növekedési ütem mellett a főváros stratégiájában meghatározott főhálózat megvalósulását a budapestiek döntő többsége meg sem érhetné (2093). Pedig ennek megközelítése már a 2030-ra kitűzött tíz százalékos kerékpározási részarány megteremtéséhez is nélkülözhetetlen. De a Bubi 3.0 sikerét is veszélyezteti, ha a szolgáltatási terület hirtelen olyan városrészekre terjed, ahol a vonzó és biztonságos kerékpározás feltételei nem adottak.

A fentieket figyelembe véve a Magyar Kerékpárosklub azt a konkrét javaslatot teszi, hogy a főváros indítson egy ötéves kerékpáros fejlesztési programot (2025–2030), aminek keretében elsősorban a Kerékpárforgalmi Főhálózati Terv (KFHT) 2030-ig kitűzött, saját forrás alá allokált projektjeit valósítja meg. Ennek költsége a KFHT adatai alapján 40 milliárd 360 millió forint, amire a fővárosi költségvetésben egy elkülönített, kerékpáros fejlesztési keretet kell létrehozni, és éves bontásban rendelkezésre kell bocsátani a lebonyolító BKK Zrt-nek.

Ennek éves összege 6 milliárd 730 millió forint, ami a 2023-ban közlekedésre fordított költségek nagyjából két százaléka.

A szükséges forrás előteremtéséhez bármilyen megoldás elfogadható – például az útfelújításokhoz és közútkezeléshez kapcsolódó működtetési források egy részének elhatárolása – de a finanszírozást biztosítani kell.

A 2025–2029 közötti időszakban további 17 milliárd forint összegű kerékpározásbarát beruházás valósul meg uniós forrásból (évi 3,4 milliárd), így ezzel együtt a program megvalósulása esetén 2030-ig a teljes közlekedési rendszer jelenlegi működési költségének 3,2 százaléka fordítódna kerékpározásbarát fejlesztésekre.

A nagyságrend méltányosnak tekinthető, mivel jelenleg az összes budapesti utazás két százaléka történik kerékpárral. A fejlesztésekkel ez az arány növekedni fog, amelynek eredményeként a gépjárművek okozta negatív externáliák költségei csökkenni fognak, és ez hosszú távon egyértelműen megtakarítást jelent a költségvetés számára.

Budapest stratégiai céljainak elérése elsősorban a lakosai érdeke, de a régióban elfoglalt pozíciónk megtartásában is fontos. A kerékpározásbarát fejlesztések növelik a város versenyképességét, hiszen beruházási és üzemeltetési költségeik messze a legalacsonyabbak a lehetséges fejlesztések közül. Jótékony hatásuk pedig túlmutat a kerékpár közlekedésben betöltött szerepén, hiszen pozitív hatással vannak a környezetre, energiagazdálkodásra, közegészségre, gazdaságra, de még a szociális kapcsolatokra és esélyegyenlőségre is.

Kérjük tehát a Tisztelt Klímavédelmi, Közlekedési és Városfejlesztési Bizottságot, hogy tárgyalja meg az előterjesztésben foglaltakat, és pozitív elbírálás esetén szakítson a város 5–10 éves mulasztásával, és Budapest céljait komolyan véve tegyen javaslatot a Fővárosi Közgyűlés számára a 2025–2030 közötti kerékpáros fejlesztési program megvalósítására és a kerékpáros fejlesztési keret létrehozására, már a 2025-ös költségvetési ciklustól kezdődően.”