Három kisvasút gazdája, az Egererdő

Kérem, mutassa be az Egererdőt, mekkora cég, mekkora az árbevétele, milyen tevékenységeket folytat, ezek milyen arányban szerepelnek a cég tevékenységében, mennyire fontosak (alkalmazottak száma, árbevétel)?

Társaságunk a Mátra hegység, a Bükk-hegység nyugati része és a Heves-borsodi-dombvidék állami erdőterületeit kezeli, közel 75 ezer hektár állami tulajdonú területen gazdálkodik. Az Egererdő Zrt. száz százalékban állami tulajdonú részvénytársaság. Az állami területeket vagyonkezelői szerződésben lefektetett elvek alapján kezeljük. Költségeinket az erdei haszonvételekből – kiemelten a fakitermelésből – fedezzük. Az államot képviselő mindenkori tulajdonos szervezet – jelenleg az MFB Zrt. – részéről soha nem jelentkezett a tartamos gazdálkodást veszélyeztető, irreális pénzügyi eredményelvárás. Az európai tartamos erdőgazdálkodáshoz hasonló mértékű szerény eredményt olyan veszteséges tevékenységekre fordítjuk, mint közjóléti és turisztikai létesítmények (kisvasutak, erdei múzeumok, tanösvények, erdei objektumok), munkahelyfenntartó veszteséges gazdasági tevékenységek. [A tartamos erdőgazdálkodás erdészeti szakkifejezés, olyan gazdálkodásra utal, amely ciklikusan kitermeli a faanyagot az erdőből, de úgy, hogy az erdő a hozzá kapcsolódó összes értékkel együtt hosszú távon fönnmaradjon - a szerk.]

Munkánkban meghatározó a fakitermelés és az azzal szervesen összefüggő erdőfelújítás. Az általunk kezelt terület kétharmadán vadászatra jogosultak vagyunk. Itt feladatunk az erdővédelmet szolgáló, eredményes vadgazdálkodás is.

Társaságunkhoz tartozik a gyöngyösi parkettagyár, ami a gazdasági válság miatt az utóbbi években jelentős működési veszteséget halmozott fel. Állandó dolgozói létszámunk háromszázötven fő körül mozog, közülük mintegy százan a parkettagyárban dolgoznak.

Fontos aláhúzni, hogy az állami erdészeti zrt.-k állandó dolgozóiknak önfenntartó munkahelyeket biztosítanak állami támogatás nélkül, sőt adók és járulékok révén jelentős államháztartási befizetéseket is teljesítenek. Kétezer-tizenkettőbenben ötszázötven főnek biztosítunk munkát a közfoglalkoztatási program keretében. A fakitermelési és erdőfelújítási munkákat vállalkozókkal végeztetjük, ezzel további több száz család megélhetéséhez járulunk hozzá.

Az Egererdő Zrt. túlnyomórészt közepes és gyenge adottságú területeken gazdálkodik, 90 százalékot meghaladó részarányban természetszerű erdőkezelési módszereket alkalmazva. Az általunk kezelt területek közel 70 százaléka országos vagy közösségi (Natura 2000) védettséget élvez. Az erdőgazdálkodás legfontosabb bevételi forrása az erdőkből kitermelt fa értékesítéséből származik, amely tevékenység a fenti magas természetvédelmi részarányt figyelembe véve erősen korlátozott. Független, állami erdészeti hatóság által elkészített, tízéves lebontású körzeti erdőtervek alapján gazdálkodunk. Az erdőtervi fakitermelési lehetőségeinknek csupán a 60–70 százalékát tudjuk realizálni, különböző – elsősorban természetvédelmi – okok miatt. Így a kezelésünkben lévő erdők fatömege folyamatosan növekszik, miközben a véghasználati korú állományok fajlagos gazdasági értéke csökken.

Milyen feladatokat lát el a cég a turizmusban? Ez a terület hoz-e bevételt, vagy inkább csak egy feladat, ami gondot okoz, forrásokat köt le?

Mivel az általunk kezelt erdőterületek (Mátra, Nyugat-Bükk) az ország turisztikailag frekventált területei közé tartoznak, társaságunk kiemelt ügyként kezeli a turizmushoz kötődő feladatokat. Az állami tulajdonú erdészeti zrt.-k közül egyedüliként három erdei kisvasutat is üzemeltetünk (Szilvásvárad, Gyöngyös, Felsőtárkány). Szintén ebbe a körbe tartoznak az általunk üzemeltetett erdészeti erdei iskolák is (Mátrafüred, Szilvásvárad, Bátonyterenye), amelyekben a felnövekvő generációk természethez, erdőhöz való viszonyulását, szemléletét szeretnénk pozitívan alakítani. Mindezek mellett területünkön több száz kilométernyi jelzett turistaút, az ezek mellett elhelyezett kiszolgáló létesítmények (esőbeállók, asztalok, padok, szalonnasütők, tanösvények, kilátóhelyek stb.) találhatók. Sokan nem tudják, hogy társaságunk kezelésében és üzemeltetésében van a szilvásváradi Szalajka-völgy is, ami a régió egyik leglátogatottabb turisztikai attrakciója.

A közjóléti (turisztikai) ágazatunk bevételei messze elmaradnak a ráfordításainktól, amelyek leginkább a turisztikai elemek működtetéséből adódnak.

Hogyan tekintenek a kisvasutakra? Hosszú távon kívánják üzemelteti, stratégiai ágazatnak gondolják, vagy csak egy szükséges rossz, esetleg meg akarnak szabadulni valamelyik keskenynyomközű vasúttól? Vagy úgy vélik, nem az erdészetek feladata lenne a teherszállításra már nem használt vasutak üzemeltetése.  A három erdei vasút együtt és külön-külön milyen szerepet tölt be az Egererdő gazdálkodásában? Melyik mennyibe kerül, mennyire hozza be saját fenntartásának költségeit? Hány főt foglalkoztatnak a három üzemben? A három üzem teljesen külön gazdálkodik, vagy vannak közös funkciók, alkalmazottak?

Kisvasútjaink a turisztikai attrakciók között fontos szerepet töltenek be. Elődeiket elsősorban a kitermelt faanyag szállítására létesítették, ezért az erdész múlt technikai emlékeként is vigyázzuk őket. Veszteségtermelő hatásuk ellenére nagyban segítette fennmaradásukat az is, hogy 2007-ig az FVM-től érkezett részleges támogatás a veszteség ellensúlyozására.

A korábbi években a Mátravasút vesztesége már meghaladta azt a szintet, amit társaságunk az alaptevékenységéből ellentételezni tudott, ezért a Mátravasút jövőjéről fórumot szerveztünk, amelyen a téma iránt érdeklődők megtehették javaslataikat. A fórum hatására döntött úgy társaságunk, hogy a Mátravasúton új szakmai vezetést alkalmaz, és a korábbinál gazdagabb programkínálattal áll elő. Úgy ítéljük meg, hogy mindkét döntésünk kedvező fogadtatásra talált, mind a kisvasutas szakma, mind pedig az utazóközönség berkeiben. Sajnos a forgalomnövekedés tovább növelte a kisvasút veszteségét.

2012-ben terveink szerint ismét színes programokkal várjuk az utazóközönséget, és a térség egyéb turisztikai szolgáltatóival, TDM- [turisztikaidesztinációmenedzsment- - a szerk.] szervezeteivel együtt keressük azt az üzemeltetési koncepciót, amivel a kölcsönös előnyök mentén csökkenthető az üzletág vesztesége.

Az Egererdő Zrt. nemcsak önmagában, önálló gazdálkodási egységként tekint a kisvasutakra, hanem a turisztikai jelleg mellett marketingeszközként is igyekszünk kihasználni a bennük rejlő lehetőségeket. Úgy gondoljuk, hogy gazdálkodásunk eredménye az erdő és ennek egyik legfontosabb terméke, a fa. Kisvasútjaink révén azt a gondolatot is szeretnénk eljuttatni az emberekhez, hogy az általunk kezelt erdőterületek jó kezekben vannak, a tartamos, természetszerű erdőgazdálkodás és az erdész szakemberek gondos munkája által folyamatosan biztosított, hogy a letermelt erdők helyén új erdők jöjjenek létre. Az erdei vasutak a területileg illetékes erdészeteinkbe integráltan, az adott erdészeten belül önálló elszámolási helyként üzemelnek. A társaság központjába a vasutakhoz kapcsolódó hatósági ügyek és a kisvasutak egységes megjelenését szolgáló intézkedések egy ügyintéző kezében vannak.

Van-e jelenleg bármilyen állami támogatás az erdei vasutak számára? Korábban, ha jól tudom, az erdészeti vállalatok kaptak valamilyen pénzbeli segítséget az MFB-től. Ilyen most is van, vagy bármi pótolja ezt?

Sajnos a kisvasutak üzemeltetésére, működtetésére, állami gazdálkodó szervezet számára elérhető módon sem normatív (2007-ig létezett ez a forma), sem pályázati források nem állnak rendelkezésre. Csupán a „de minimis” elveket betartó [csekély mértékű, az EU-jog alapján minden külön engedély nélkül adható állami - a szerk.] támogatási nagyságrend erejéig lehet számolni, melyet a tulajdonosi jogokat gyakorló betart.

Épp minapi hír Szilvásvárad megújulásáról szól. Miért éppen ennek az erdei vasútnak a rekonstrukciójára pályáztak?

A szilvásváradi pályázat kapcsán nemcsak maga a kisvasút, hanem hozzá kapcsolódó, a szilvásváradi Szalajka-völgyben kulcsfontosságú épületek is megújulnak, új funkciókkal bővülnek.

A Szalajka-völgyben évente, óvatos becslések szerint is, mintegy 500–600 ezer látogató fordul meg, ez a terület az ország egyik leglátogatottabb vidéki turisztikai attrakciója. A völgy kiszolgáló objektumai és a kisvasút a fejlesztések előtti állapotukban már nem, vagy csak nehezen tudtak megfelelni annak a kihívásnak, hogy az idelátogatók a mai színvonalnak megfelelő szolgáltatásokhoz jussanak. A fejlesztések kiemelt szempontja a környezettudatosság és az esélyegyenlőség. Az előbbire jó példa a hibrid mozdony kialakítása és az épületekben a megújuló energiaforrások használata, a másodikra az akadálymentesített épületek, vasúti kocsik és az útfelújítás hozható fel példaként.

Az uniós pályázati lehetőségünket az önrész és az előfinanszírozás is korlátozza.

A többi vasúton milyen fejlesztések várhatóak? Lehetett olvasni a tavaly igen sikeres évet zárt Mátravasút terveiről, például jegykiadó gépek beszerzéséről, ez várható? A Mátravasút lajosházi ágán szerencsétlen sorsú a Szalajka-házi hosszabbítás, amely csak néhány napig üzemelt. Várható ennek a helyreállítása?

Ebben az évben a szilvásváradi projekt folytatása mellett a Mátravasút fejlesztésére kívánjuk fordítani a figyelmet. Ez azért is nagyon fontos, mert jelenlegi állapotában a biztonságos üzemmenethez gyakori és igen költséges karbantartásokat kell elvégezni, amelyek jelentősen rontják a vasút eredményét. Terveink megvalósításával a karbantartási költségeink csökkeni fognak.

Társaságunk a bevételek növelése érdekében szorosabb együttműködésre készül a térségi turizmusban érdekelt más szolgáltatókkal és TDM-szervezetekkel, valamint a Magyar Turizmus Zrt.-vel is. Ez utóbbi szervezet irányításával indul útjára 2012 áprilisában egy országos kisvasúti kampány, amelyben az Egererdő Zrt. is részt vesz mindhárom kisvasútjával.

A Lajosháza–Szalajkaház vonalszakaszon idén tavasszal elindult az eredeti kiviteli tervek szerinti helyreállítás, ám a szakasz vízelvezető rendszerének átépítése nagyobb terhelésre, szakértők szerint, további forrásbevonást követel meg, ami jelenleg nem áll társaságunk rendelkezésére.

Mivel a Mátravasút jelenlegi forgalmához szükséges tartós és biztonságos üzemmenet további több százmilliós forrást igényel, keressük és várjuk újabb pályázat lehetőségét is.

A Felsőtárkányi vasúton a helyi önkormányzattal és különböző szlovák partnerekkel összefogva 2011-ben benyújtottunk egy határon átnyúló magyar–szlovák közös pályázatot, amelynek sikere jelentős pályázati forrást hozna a kisvasútnak és környezetének. Ezt a pályázat mostanában bírálják el, hiánypótlásra ez idáig nem volt szükség.

Más kisvasutakat üzemeltetői gyakran panaszkodnak a hatóságokra, elsősorban a Nemzeti Közlekedési Hatóságra, hogy a nagyvasútra szabott szabályaik, díjaik szinte ellehetetlenítik a kisvasutak létét. Önök is így látják ezt? Mi lenne a megoldás?

Társaságunk megfelelő kapcsolatban van az NKH-val, a hatóság munkatársai segítőkészen viszonyulnak hozzánk. A problémát az okozza, hogy a 2011. év eleji jogszabály-módosítások csak az újonnan induló kisvasutak üzemeltetésére hatnak kedvezően, a korábban létrejött társaságok ezután is a meglévő működési engedélyeik szerint kötelesek működni. Ez viszont igen jelentős anyagi terheket ró e társaságokra, köztük az Egererdő Zrt.-re is. Az egyébként is veszteséges tevékenységet sok százezer forintos illetékekkel sújtják, sokszor olyan adatszolgáltatásokért, amik nincsenek is összefüggésben a vasút-üzemeltetési tevékenységgel. Fontos lenne a kisvasutak ügyintézési, adatszolgáltatási és díjfizetési terheit jelentősen csökkenteni, hiszen a közjót szolgáljuk.