Gigantikus metrófejlesztés Moszkvában
Egy évig tartó felújítás után megnyílt a Park Kultúri metrómegálló. Makszim Gorkij arca valósággal felragyogott, a megállót díszítő, szovjet időkben készült domborműveket, közöttük a közeli hatalmas parknak is nevet adó íróét ugyanis aranyszínű festékkel kenték le.
A körgyűrűn lévő, 1950. január elsején átadott metrómegállót eredeti állapotában állították helyre. Lecserélték ugyanakkor a mozgólépcsőket, új lámpákat helyeztek el, felújították a pénztárakat, az előcsarnokot. A moszkvai metró lassan 80 éves „matróna” lesz, de egyre szépül és épül. 1935. május 15-én adták át az első vonalat, amely a Szokolnyiki megállótól épp a most felújított Park Kultúri megállóig vezetett. Ma 12 vonalból áll, amelynek teljes hossza 305,7 kilométer. 185 megállójából 44 a kulturális örökség része.
A napokban nagyszabású tervvel állt elő Moszkva vezetése: 10 év alatt 150 kilométernyi új vonalat építenek, azaz másfélszeresére növelik a metró hosszát. Összekötik a földalattit a vasút és a gyorsvillamosok vonalaival. 2020-ig megépítik az úgynevezett második körgyűrűt, amely 42 kilométer hosszan köti majd össze a gyakorlatilag a város határán lévő megállókat, és ezzel újabb átszállási pontokat létesítenek. Hetven új megálló és 7 új depó is készül. Mindez a minimumprogram része – jelentette ki Szergej Szobjanyin, Moszkva főpolgármestere.
Az idén több mint 100 milliárd rubelt (körülbelül 750-800 milliárd forintot) fordítanak a metró fejlesztésére, dupláját annak, amit tavaly költöttek rá. Valamennyi költséget egyelőre az orosz főváros költségvetéséből fedeznek. A moszkvai metrót naponta legalább 9 millió ember veszi igénybe a hivatalosan 12 millió lakosból. Nem hivatalosan még legalább 3-4 milliót tesz ki Moszkva lakossága a legálisan és illegálisan munkavállalóként itt tartózkodó bevándorlókkal együtt.
Marat Husznullin, a moszkvai metróépítő vállalat vezetője szerint a főváros keleti részén komoly közlekedési problémák alakultak ki, ezért elsősorban abba az irányba kell fejleszteni a földalatti-közlekedést. Jelenleg 50 kilométer hosszan folyik az építkezés, itt 18 megálló lesz. Az év végéig minden szakaszon megkezdik a munkálatokat, 2013-ban pedig a 2016–2020 közötti építkezés terveit dolgozzák ki. Ennek érdekében valamennyi, a Független Államok Közösségében élő, akár nyugdíjas metróalagút-tervezőt és -építőt összegyűjtöttek.
Vannak, akik aggódnak amiatt, hogy a különleges megállóiról híres moszkvai metró elveszíti arculatát a gigantikus fejlesztés miatt. A metróhálózat főépítésze, Nyikolaj Sumakov azonban megnyugtatta az aggódókat. A Moszkovszkij Komszomolec című napilapnak adott interjúban a neves építész elmondta: már a kezdet kezdetén megállapodtak a főváros vezetésével, hogy a nagy tempójú fejlesztés nem befolyásolhatja az esztétikai hatást. „Nem egyes megállókban, hanem teljes vonalakban, elágazásokban gondolkodunk. Harmincöt éve foglalkozom a moszkvai metró építésével, és azt gondolom, minden rosszban van valami jó. Lesz-e elég tehetsége, esze és mesterségbeli tudása az építészcsoportnak? Biztos vagyok abban, hogy lesz. Ez egy első osztályú metró lesz, higgyék el” – mondta Sumakov.
Különleges lesz az idén megnyíló Alma-Ata (kazahul: Almati) megálló. A kazah építészek és tervezők az utolsó simításokat végzik velünk együtt a projekten. Moszkvában folyamatosan cserélik a metrókocsikat is. A nagyszabású fejlesztés részeként az idén több mint 300 új vagont rendeltek meg a Transzmas Holdingtól, amelynek cége, a Metrovagonmas még sohasem gyártott le ennyi metrókocsit.
A negyedik generációs metróvagonokban külön helyek készülnek a mozgássérülteknek, a fertőzések megelőzésére speciális szűrőket építenek be a légkondicionálókba, modern hangszigetelést alkalmaznak, az ajtókat pedig az utasok is nyithatják majd.
A múlt héten már forgalomba állt néhány az új típusú vagonokból, amelyekből 640 darab készül el a kétéves, 680 millió dollár értékű szerződés alapján – írta a Moscow Times angol nyelvű lap online változata.