Fapadosok harca a kelet-európai légtérben

Óvatos lépések Romániában

A múlt héten az ír Ryanair diszkont-légitársaság bejelentette, hogy április végétől, illetve május elejétől Marosvásárhelyre is indít ezentúl járatokat, így összekötve az erdélyi várost Brüsszellel és Pisával. Az első időszakban összesen heti négy járattal indul a társaság, amit szokás szerint a forgalom függvényében tud bővíteni. A marosvásárhelyi repülőtér számára ez egyértelműen jó hír, hiszen a térségben Kolozsvár és Temesvár is versengett az ír cég kegyeiért. A repülőteret működtető Maros megyei önkormányzat és a légitársaság öt évre kötött szerződést. A tavaly 300 ezer utast kiszolgáló, relatíve kis repülőtér rekord-utasforgalomra készülhet 2013-ban, hiszen csak a most bejelentett fejlesztések következtében várhatóan 30-40 ezer utassal többet köszönthetnek majd Erdély kapujában. Az itt bázissal is rendelkező Wizz Air pedig új célállomásokkal (Memmingen, Frankfurt-Hahn, Forli) bővít tavasztól, így könnyen elérhetővé válhat a város által célként megjelölt évi 400 ezer utas kiszolgálása.

Románia eddig nem volt terepe kelet-európai térségre jellemző Wizz Air kontra Ryanair összecsapásnak. Itt egyértelműen vezető szerepe van a Wizz Airnek, amely Bukarest, Kolozsvár, Marosvásárhely és Temesvár bázissal repül számtalan célállomásra, Arad és Craiova repülőterét pedig Milánóval köti össze. A Ryanair eddig itt csak két vendégmunkás-forgalomra építő Constanca–Pisa és egy Constanca–Milánó járattal volt jelen. A piacon ott van még a Blue Air, amely Bukarestből, Nagyszebenből (Sibiu) és Bákó (Bacau) repülőteréről indít fapados járatokat. Románia óriási piac, óriási vendégmunkás-forgalommal, ahol az igazi verseny még nem indult meg a fapados szereplők között, mert itt még a személygépkocsiról, valamint a kis és nagyobb buszokról kellene az utasokat átterelni a repülőgépekre.

Tavaly látványos árharc és piaci pozicionálás zajlott a magyarországi légi piacon, miután a Malév csődöt jelentett. A verseny ugyan nem dőlt el a két legnagyobb fapados légicég között, de az első csatát egyértelműen a Wizz Air nyerte meg. Sikere alapvetően abban kereshető, hogy lépéseit összehangolta, és nem engedett a Ryanair kiszorító árversenyének. Egy-egy útvonalon ugyan belement a jegyek árának drasztikus csökkentésébe, de stabil és kiszámítható forgalmat tudott hozni további útvonalain. Azonnal beadta izraeli, orosz, ukrán és török útvonalakra a járatnyitási kérelmeit, amelyet bár az illetékes hatóság nagyon későn bírált el, de elnyerésével újabb stabil forgalmat generáló piacokat tudott megnyerni. Azóta Tel-Avivba és Kijevbe is repülnek a lila gépek, jelenleg az orosz repülési jogok ratifikálására várnak. (Cikkünk elkészülte után jött a hír a heti két Budapest–Málta járatról.) Szintén jó húzásnak tűnik, hogy Debrecenben is megvetette lábát a cég, ahonnan kiszámítható utasforgalmuk van a jelenlegi három célállomásra, amelyeket a nyári menetrendben további városok követhetnek.

A Ryanair megjelenése és útvonalhálózata kapkodva, a hazai piaci igények felmérése nélkül lett bevezetve, így sorozatos járattörlései a kiszámíthatatlanság sötét jelzőjét sütötték a társaságra. Az ír cégnél nem is titkolták, hogy alapvetően csak a bejáratott bázisokat kötötték össze Budapesttel, majd a forgalom függvényében módosították. Elvük, hogy az utasok olcsó áron bárhova elrepülnek a légitársasággal. Ez persze igaz is lehet egy szűk rétegre, de ez a réteg árérzékeny, így nem viseli el a jegyek árának reális szintre történő emelését sem.

Jó példa volt erre a krakkói járatuk, amely nem a reális utasforgalmi viszonyok alapján lett meghatározva, így a rendkívül olcsó jegyek eltűnését követően lehetetlen volt a gépek töltöttségét az elvárt 80-85%-on tartani. Az utolsó krakkói járat január elején közlekedett Budapestre, így légi úton már nincs közvetlen kapcsolat a két város között. Az első csata elvesztését a rosszul teljesítő járatok téli bezárásával, a forgalom 40 százalékos visszavételével ismerték be, amelyet egy kommunikációs húzással a budapesti repülőtér magas díjaira próbáltak kenni.

A Wizz Air ukrajnai leányvállalata aktív terjeszkedésbe kezdett, hogy az Aerosvit légitársaság csődje és járatai nagymértékű leállítása után a piaci átrendeződésben vezető szerepre törhessen. Az origo.hu híre alapján a Wizz Air Ukraine 18 új útvonalra nyújtott be kérelmet az ukrán hatóságoknál – jelentette be Bus Ákos, a cég vezérigazgatója. A légitársaság járatokat indítana többek között Tel-Avivba, Isztambulba, Dubajba, Vilniusba, Prágába, Varsóba, Larnacába, Nápolyba, Thesszalonikibe, Moszkvába, Szentpétervárra, Bakuba, Jerevánba, Minszkbe és Batumiba.

Természetesen ezekhez a járatokhoz hatósági engedélyeket kell kapnia, mielőtt a cég a jelenlegi flottáját akár a négyszeresére bővítené és berendezkedne évi 2,6 millió utas elszállítására. A Wizz Air-csoporthoz tartozó ukrán légitársaság jelenleg 9 országban 17 útvonalon repül. Tavaly a két Airbus 320-assal 630 ezer utast szállított, ami 10,5 százalékos növekedés volt 2011-hez képest. A pár hónapja elindított és az AeroSvit csődje után sűrített Kijev-Budapest járatot a Wizz Air budapesti bázisa repüli.