Európai metrórangsor a felhasználók reakciói alapján

A Bounce csomagmegőrző vállalat a Google értékelések alapján minősített húsz európai metrót, és meglepő eredményekre jutott. A híres londoni nincs a legjobb öt között, a budapestinek pedig egyenesen az utolsó hely jutott. Vannak azért fenntartásaink.  

Az értékelés során számos tényezőt vettek figyelembe, az állomások átlagos Google értékelési pontszámától a hálózatok hosszán, az állomások számán és az éves utasszámon át az egyes szolgáltatásokra adott pozitív és negatív online reakciók (azaz a BuzzSumo szolgáltatását igénybe véve az egyes városok metróiról szóló írásokra online érkező emojik) százalékos arányáig. Ezeket az adatokat egy úgynevezett „földalatti index” pontszámmá egyesítették. Ez a metodika természetesen nem szakmai szempontok, az adott metróüzem a közösségi közlekedésben betöltött valós szerepe – a metrót nem lehet az adott közlekedési hálózat egészétől elkülönítve értékelni –, hanem bizonyos fokig a személyes benyomások alapján osztályoz. Az összegyűjtöttt statisztikai adatok azonban sokak érdeklődését felkelthetik. 

Az Euronews által megjelentetett felmérés nem teljeskörű: a kontinens metróüzemeinek többségét nem mérték, továbbá a moszkvai és a kijevi metrókat az Ukrajnában zajló háború okán, a minszkit pedig az Egyesült Államok külügyminisztériumának a Fehéroroszországba (Belarusz) való utazást tiltó, négyes szintű tanácsa miatt nem értékelték.

A norvég főváros földalatti-hálózata 8,06 pontot ért el a maximális tízből. A jelenleg öt vonalból álló, a helyiek által T-Banennek nevezett metró összesen 85 kilométer hosszan halad, százegy megállót fűz fel, elérve a 700 ezer lakosú város mind a tizenöt kerületét, sőt a nyugatról szomszédos Bærum városát is. A hálózat folyamatosan bővül: a jelenleg építés alatt álló hatos vonalat várhatóan 2027-ben adják majd át, a hetediket pedig már tervezik.

Az oslói metró legforgalmasabb állomása a Jernbanetorget, egyben az ország legnagyobb közlekedési csomópontjának része a város buszállomásával, a központi vasúti pályaudvarral és a villamosmegállóval együtt. Az online értékelők nagy része könnyen megközelíthetőnek, nagyon jól megtervezettnek, valamint szépnek és tisztának jellemezte a metróállomást.

A bolgár főváros 7,64 pontot szerző földalattija az ország egyetlen metrója, valamint 1998-as átadásával az egyik legfiatalabb is a kutatásban szereplők között. A négy vonalból álló, 52 kilométeres hálózat 47 megállót ér el, köztük a város repülőterét is. Az ötből 4,1 pontot elnyerő reptéri állomás az utasok kedvence, akik szerint a rengeteg angol nyelvű felirat – köztük fizetési segédletek is – megkönnyíti a külföldi látogatók közlekedését.

A turisták és a helyiek az Aleksandar Malinov és a Moesia/NBU állomásokat is szeretik: mindkettő ötből 4,7 pontot kapott a Google-értékelések alapján. Előbbi, Szófia déli részén, Mladost városrészben található megállót gyakran dicsérik látványos építészeti megoldásaiért, elsősorban az egyik peronját díszítő modern, erdőszerű műalkotásért, a város nyugati külvárosi részén elhelyezkedő Moesia/NBU pedig rendkívül tiszta.

A görög főváros metrója közvetlen eljutást nyújt a reptérhez, így az utazók olcsó, gyors és gyakori szolgáltatást vehetnek igénybe a belváros felé – az értékelések alapján 7,29 pontot ér el. A földalatti eléri a forgalmas pireuszi kikötő környékét, ahonnan számos görög szigetre el lehet jutni komppal. A hálózat hetven kilométeres, három vonalat tartalmaz, 62 megállót köt össze, és évente több mint negyedmillió utas veszi igénybe, ezzel a város közlekedési infrastruktúrájának szerves részét jelenti.

A megállók átlagosan 4,1 pontot szereztek az ötből, a legforgalmasabbnak számító Syntagma viszont csak 3,5-et ért el. A Bounce szerint ez valószínűleg a nagy forgalom számlájára írható, bár egyes vélemények modernnek, tágasnak és tisztának találják, mások pedig a jegypénztárcsarnok szintjén található kiállításokat dicsérik.

Habár a dobogóról lemaradtak, a legjobb tízben foglalhat helyet a madridi és a varsói metró, 6,74 és 6,6 ponttal. Mögöttük következnek a londoni, a lisszaboni és a koppenhágai, továbbá a bukaresti és a prágai hálózatok – a világhírű London Underground a rengeteg utas, valamint „a turisták közlekedését megnehezítő, zavaros elrendezés” okán veszített pontokat.

A legrosszabbnak ítélt metrók közül több is Európa leglátogatottabb országaiban üzemel – sajnos arról kell beszámolnunk, hogy a magyar főváros áll a lista legalján.

Annak ellenére, hogy Budapest turisztikia vonzereje kimagasló, a metrójáról már nem sok jó mondható el a: a túlnyomó többségében turistáktól érkező értékelések átlagában tízből mindössze 3,13 pontot kapott, ezzel elnyerve a dicstelen „Európa legrosszabb metrója” címet. Habár a négy vonalból álló budapesti metróhálózat viszonylag rövid, 39 kilométernyi pálya 48 megállóval, jelentős forgalmat bonyolít le: évente több mint 380 millióan használják.

A Google-értékelések átlaga ötből 4,05 pontot hozott az összes megálló tekintetében, ami nem feltétlenül mondható rossznak. A legalacsonyabb értékelést az M3-as metróvonal Határ úti megállója, szerezte, 2,8 ponttal. A létesítményt számos kritika éri: sokan meglehetősen kellemetlen helynek, szörnyen kinézőnek írják le. A tisztaságot is kifogásolják: a szemét mennyiségéről panaszkodnak, sőt egyesek egyenesen undorítónak találják. Azt viszont mindenképp hozzá kell tenni, hogy a megálló a metróvonal felújítása keretében 2024-re teljesen átépült, megújult!

A budapesti metróról szóló online cikkeknél 75 százalékban nyomtak „mérges” reakciót, a „szeretem” reagálást pedig mindössze egy százalék választotta.

A második legrosszabb – meglepő módon? – a brüsszeli, tízből 3,2 ponttal. A belga főváros metrója negyven kilométerre nyúlik, négy vonala 59 megállót fűz fel. Mivel a város az Európai Unió központja, a hálózat jelentős forgalmat bonyolít le: évente több mint 86 millió utast szállít, ezzel a brüsszeli infrastruktúra fontos eleme, csökkentve a közutak forgalomterhelését és a dugókat.

A legforgalmasabb megálló a Gare du Midi, amely valószínűleg éppen ezért kapta a legalacsonyabb Google-pontszámot: 1,9-et az ötből. Egyes bírálók egyenesen Belgium és Európa legrosszabbjának titulálják, (a bevándorlók miatt) nem biztonságosnak, veszélyesnek nevezik, a penetráns vizeletszagról nem is beszélve.

Az olasz főváros három vonalból álló metrórendszere 64 kilométerre nyújtózik, 73 megállóval. Habár vitathatatlanul kiterjedt hálózat és jó összeköttetéseket nyújt az „örök város” más közlekedési módjaihoz, mindössze 3,75-ös indexet ért el, a Google-értékeléseknél pedig 3,6-et – utóbbinál a megállóknak csak a 13,2 százaléka kapott négyes vagy annál magasabb értékelést. A római metróról szóló online cikkekre adott reakciók 34 százaléka „mérges”, és csak kilenc százaléka a „szeretem”.

A legalacsonyabbra értékelt állomás a B vonalon fekvő Quintiliani, ötből 2,4 ponttal. A kritikák között a személyzet és a biztonság hiánya szerepel, és ezek a tételek a környező terület „kihaltságával” együtt nem a biztonság érzetét keltik az utazókban. Többször említették az állomás létesítményeit, például a gyakran nem működő lifteket és jegyautomatákat, melyek megnehezítik az utazók közlekedését. Egyesek „a valaha létező leghaszontalanabb állomásnak” és a „rosszul gondozott hely tökéletes példájának” nevezik.

A Bounce kutatása nem csak a legjobb és legrosszabb metróállomásokra terjedt ki: más szempontokat is felmért.

Például a legtöbb megállójú hálózat listáján a párizsi győzedelmeskedett: a francia fővárosban üzemelő 235 kilométernyi metrón 320 megálló található, tizenhat vonalon. A rendszer Európa legforgalmasabbika is – a moszkvai után, melyet a fentebb említett okok miatt nem listázott a kutatás –, évente közel másfél milliárd utas használja, ez körülbelül napi 4,1 millió utazást jelent.

A leghosszabb európai metróhálózat címet a londoni nyerte el: a tizenegy vonal 402 kilométernyi pályája 272 állomást szolgál ki. A helyiek által The Tube (magyarul: a cső) néven emlegetett szolgáltatás a metropolisz 32 kerületének mindegyikét feltárja, sőt, a város határain is túlnyúlik: eléri Hertfordshire, Buckinghamshire és Surrey megyéket is. A rendszert évente körülbelül 1,2 milliárdan használják.

A legkevésbé használt európai metró címet a 600 ezres Helsinki húzhatja be: évente több mint 90 millióan utaznak, ez napi közel 300 ezer használót jelent. A tanulmány legkisebbik hálózata a finn fővárosé: két vonal, harminc állomással, ami bár kicsi, de szerethető, sokan kedvelik, a Google-értékelések átlaga 4,07 pont.

A Bounce-tól elmondták, az európai tömegközlekedés általánosságban nagyon magas színvonalú, aránylag megfizethető és a helyi nyelven felül gyakran jól el van látva angol nyelvű útbaigazításokkal és utasításokkal is, megkönnyítve a külföldiek közlekedését. Az utazók akár az egész útjukat megtehetik autó nélkül Európában. Sok repülőtér elérhető a városközpontból metróval vagy vasúttal, a nagyobb városoknak pedig szinte bármely részébe el lehet jutni buszokkal és metróval. Jóllehet a metróhálózatok különbözők, mindegyik kínál valamit: azon felül, hogy gyors és praktikus közlekedési mód, számos metróállomás gyönyörűen néz ki, ami már önmagában is élményt jelent.

Európa huszonnégy országának kishíján hatvan városában üzemel metró:

• Ausztriában Bécsben;
• Belgiumban Brüsszelben és Charleroi-ban;
• Bulgáriában Szófiában;
• Csehországban Prágában;
• Dániában Koppenhágában;
• az Egyesült Királyságban Glasgowban, Londonban, Newcastle-ben és Sunderlandben (Tyne and Wear);
• Fehéroroszországban Minszkben;
• Finnországban Helsinkiben;
• Franciaországban Lille-ben, Lyonban, Marseille-ben, Párizsban, Rennes-ben és Toulouse-ban;
• Görögországban Athénban;
• Hollandiában Amszterdamban és Rotterdamban;
• Lengyelországban Varsóban;
• Magyarországon Budapesten;
• Németországban Berlinben, Frankfurtban, Hamburgban, Münchenben és Nürnbergben;
• Norvégiában Oslóban;
• Olaszországban Bresciában, Cataniában, Genovában, Milánóban, Nápolyban, Rómában és Torinóban;
• Oroszország európai részén Kazanyban, Moszkvában, Nyizsnyij Novgorodban, Szamarában és Szentpéterváron;
• Portugáliában Lisszabonban és Portóban;
• Romániában Bukarestben, a kolozsvárit pedig az éven kezdték el építeni;
• Spanyolországban Barcelonában, Bilbaóban, Madridban, Malagában, Palma de Mallorcán, Sevillában és Valenciában;
• Svájcban Lausanne-ban;
• Svédországban Stockholmban;
• Törökországban Isztambulban;
• valamint Ukrajnában Dnyipróban, Harkivban (Harkov), Kijevben és Krivij Rihben (Krivoj Rog).

Néhány éven belül pedig a szerbiai Belgrád is csatlakozik a listához.

(Nyitóképünkön a budapesti M3-as metró megújult Határ út megállója. Kép forrása: BKK)