Dávid Ilona: a vasútnak versenyképes alternatívát kell nyújtania

Mindezt Dávid Ilona mondta, a HUNGRAIL Magyar Vasúti Egyesület elnöke, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója a HUNGRAIL Vasútakadémia tavaszi konferenciájának megnyitóján csütörtökön Budapesten.

A célok elérése érdekében növelni kell a vasúti forgalom részarányát, valamint a jelenleg 3500 kilométeres villamosított vonalak hosszát. A HUNGRAIL Magyar Vasúti Egyesületben tömörített vasúti szektorban érdekelt vállalatok több pontban foglalták össze a fejlesztendő területeket. Az egyesület szerint ki kell alakítani az egységes közösségi közlekedési rendszert, hogy annak gerincét a vasút képezze.

A másik fontos lépés a kapacitásbővítés a Budapest-környéki agglomerációkban, ugyanis az elővárosi vonatközlekedés teljesítőképességének határán mozog. A főváros körzetében zajlik az országos vasúti utasforgalom 40 százaléka – mondta a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója. A repülőtér versenyképes vasúti elérhetősége is új távlatokat nyithat a kötöttpályás közlekedésben.

Elhangzott, hogy az egyesület fontos feladatnak tekinti a határon túli magyarlakta nagyvárosok elérhetőségének javítását. Az Európai Unió célul tűzte ki, hogy 2030-ig a 300 kilométer távolságot meghaladó közúti árufuvarozás 30 százalékát vasúti és vízi szállításra tereli, 2050-re pedig ezt az arányt több mint 50 százalékra növeli. Dávid Ilona szerint a magyar vasúti árufuvarozás versenyképességének erősítéséhez nemzetközi példákat is be kell építeni a magyarországi gyakorlatba, és aktív szerepet kell vállalni a 2020 utáni uniós költségvetési ciklus tervezésében.

Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) parlamenti államtitkára elmondta, hogy a MÁV Zrt. és a GYSEV együttesen több mint 40 ezer munkavállalót foglalkoztat. A magyar vasút évente mintegy 150 millió utast szállít, a szektor éves szinten több mint 50 millió tonna árut mozgat. A magyar tulajdonban lévő vasúti társaságok árbevétele 2017-ben meghaladta a 600 milliárd forintot, az alágazatnak a központi költségvetés tavaly a fejlesztésekre és a bevétellel nem fedezett költségek megtérítésére 300 milliárd forintot biztosított. A munkaerőhiány kezelésében kiemelt szerepet kap az állami vállalatoknál tavaly tavasszal kötött hároméves bérmegállapodás, amelynek értelmében 2017 és 2019 között összesen átlagosan 30 százalékos bérfejlesztést hajtanak végre.

Fónagy János az irrealitás talajára merészkedett, amikor arról szólt, hogy az új kormány Magyarországot 2030-ig a régió közlekedési centrumává fejleszti. Az államtitkár szerint mindehhez ki kell használni az ország földrajzi adottságait és meglévő kapacitásait. Ezért a Modern Városok-program mintájára a következő években várhatóan elindul a Modern falvak program is.

Pomázi Gyula, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) iparstratégiáért és gazdaságszabályozásért felelős helyettes államtitkára elmondta, hogy a logisztika és a közlekedés az új kormányban egy államtitkárság felügyelete alá kerül az Innovációs és Technológiai Minisztériumban. Nem változik az új kormány iparstratégiája, azaz továbbra is a járműipari függőség csökkentése a cél. 2020 után nem kevesebb európai uniós forrás áll majd rendelkezésre, hanem azok más típusúak lesznek. Olyan fenntartható üzleti működéssel rendelkező fejlesztések kaphatnak forrásokat, amelyek igazolni tudják, hogy a fejlesztések megtérülnek a gazdaságnak vagy a társadalomnak.

* * *