Nemzeti vasúti tervet hívnak életre a brazilok
A stratégiai lépés alátámasztja az ország elkötelezettségét a közlekedési rendszerének átalakítása iránt, előmozdítva a fenntartható fejlődést és áthidalva a vasút finanszírozásának hiányát.
A stratégiai lépés alátámasztja az ország elkötelezettségét a közlekedési rendszerének átalakítása iránt, előmozdítva a fenntartható fejlődést és áthidalva a vasút finanszírozásának hiányát.
Az Európai Unió, az Európai Beruházási Bank (EIB) és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) 560 millió euróval járul hozzá az Észak-Macedóniát Bulgáriával összekötő pálya megújításához.
Az Európai Beruházási Bank (EIB) 41,2 milliárd euró hitelt nyújt az ország vasúti infrastruktúrájának újjáépítéséhez.
A 900-as fővonal Karánsebes–Lugos szakaszán valósulhat meg az európai vasúti forgalomirányítási rendszer (ERTMS).
Egyes részprojektek megvalósítását el kell halasztani. Így járhat a rigai vasúti híd is, ezzel viszont egy ideig elkerülné a pálya a lett fővárost.
Az észak-macedón és szerb felek egyetértési megállapodást írtak alá a 206 kilométer hosszú vasúti szakasz korszerűsítéséről.
A harminc kilométer hosszú műtárggyal a Csehországgal való közlekedési kapcsolatokat javítanák.
Lázár János szerint a magyar állam lát fantáziát abban, hogy felvásárolja az osztrák állam részesedését a vasúttársaságban. Az osztrák Strabag 6,1 százalékára is tettek ajánlatot.
Heteken belül befejeződik a Stadler-szerelvények egységesítése: elbúcsúzunk az utolsó piros Flirttől, már csak kék-fehér flottaszínekben futnak.
Vitézy Dávid szerint a hazugságokra épülő, szintén DK-s kampány mintázata világos: „a kerületi vezetők a teljes régió számára kiemelten fontos vasútfejlesztéseket próbálják károsnak beállítani és ezek megakadályozásával próbálnak helyi népszerűséget szerezni”.
A szállítmányok egy része viszont Záhonyt kihagyva, Lengyelországon vagy Szlovákián át menne. A horvátok jelentős vasútfejlesztést terveznek, Magyarországon a 17-es vonal alsó részét kellene villamosítani. Ezekhez viszont még évek kellenek.
A szövetségi kormány 21,1 milliárd eurós infrastruktúra-fejlesztési tervet jelentett be a 2024–2029-es időszakra. Néhány projektet viszont átütemeztek.
Elsőnek a meglévő széles nyomtávú vágányokat szedték fel a Rail Baltica leendő észtországi csomópontjánál.
A bolgár Large Infrastructure Projects (LIP) tervezővállalat elképzelései szerint Bukarestet és Szalonikit is a vasúthálózatba csatolnák.
Az ország északi részén futó, 1839 kilométeresre tervezett korridor 1337 kilométernyi szakaszán november elsejétől haladhatnak végig a tehervonatok.