A BKV csődje magával ránthatja a fővárost
Budapest néhány hónapon belül fizetésképtelenné válhat, ha a kormány nem rendezi a BKV pénzügyi helyzetét, illetve mozgásterének bővítésével nem segíti hozzá a várost, hogy erről maga gondoskodhasson. Bármelyik elmaradása néhány héten belül a BKV csődjéhez vezet, ami a 4-es metró beruházásának ellehetetlenülését okozza. A 180 milliárd forintos uniós támogatás visszafizetése bedöntené Budapestet is. A város csődje pedig könnyen magával rántaná az országot – mondta a Népszabadságnak adott interjúban a főváros pénzügyi helyzetéről Atkári János, Tarlós István főpolgármester pénzügyi főtanácsadója.
Atkári figyelmeztetett: a BKV a csőd szélén billeg, már az elmúlt hónapokban is csak a kormányzati gyorssegélyek mentették meg a fizetésképtelenségtől. De ez szerinte túl drága és esetleges megoldás, így hosszú távon aligha tartható fenn. Hozzátette, a jövő év első hónapjaiban újabb 45 milliárd forint hitel visszafizetése válik esedékessé, miközben április végén lejár a cég közszolgáltatási szerződése. Az új szerződés megkötéséhez el kell fogadni néhány törvényt és rendezni kell a folyó finanszírozás kérdését.
A főtanácsadó emlékeztetett, a BKV válsága húsz éve húzódik. Mint mondta, addig nem is ér véget, amíg a cég nem kapja meg a megrendelt szolgáltatások teljes ellenértékét. Ez a menetdíjbevételeken, a fogyasztóiár-kiegészítésen, valamint az állami és önkormányzati támogatás jelenlegi értékén felül évi 40-50 milliárd forint.
Az elmúlt években ezt részben az eszközök felélésén keresztül belső eladósodással, részben hitelekből teremtették elő. A kölcsönök visszafizetésének most jött el az ideje, ám a cég közben rossz adóssá vált, s lehetetlen a hitelek megújítása önerőből. A pénzintézetek egy része még állami garanciavállalás mellett sem hajlandó újabb hitelt nyújtani – magyarázta.
Idén tízmilliárd forintot adott a város, névleg az amortizáció pótlására, de ez a működési hiány részbeni fedezetét szolgálta. A jövő évben is megadjuk ezt, ezúttal technikailag is működési támogatásként, igaz, megosztva a BKV és a BKK között. Adnának többet is, de ennél több nem telik – tette hozzá.
A BKV kollektív szerződéséről szólva Atkári János azt mondta, a cég vezetésétől kapott tájékoztatás szerint hétmilliárd takarítható meg azzal, ha a cégnél csak a munka törvénykönyve szerinti juttatásokat adják. De, mint mondta, senki nem gondolt teljes elvonásra. A túlzó, méltánytalan elemeket azonban szerinte meg kell szüntetni. Akkor is így kellene tenni, ha nem lenne válság. De most minden fillért meg kell fogni. A finanszírozási válságot nyilvánvalóan csak kormányzati támogatással lehet alapjaiban kezelni, de a „saját erős” megtakarításokra is szükség van. De a paraméterkönyv felülvizsgálata, illetve a jegyáremelés sem lehet tabu – fejtette ki.
A jegyáremelést firtató kérdésre a főtanácsadó azt válaszolta, hogy szegényebbek vagyunk, mint Nyugat-Európa, s egy szegényebb országban minden drágább a jövedelmekhez viszonyítva, a kenyér, a benzin, az élelmiszer. Miért a közösségi közlekedés lenne kivétel? – tette fel a kérdést. Atkári János szerint két lehetősége van a fővárosnak, ha igaz az, hogy a kormány már mindent odaadott, amit adhatott és még mindig kevés a pénz: vagy csökkentik a szolgáltatásokat, vagy árat emelnek. Mint mondta, észre kell venni, hogy akkor is a polgár fizet, ha nem a viteldíj nő, hanem bevezetik a dugódíjat vagy a közlekedési adót.
A teljes interjú a Népszabadság Online-on olvasható.
