Székelyföldi reptérvetélkedő

Hány reptér és milyen légikikötők kellenének Székelyföldre? Miután a Nemzetstratégiai Kutató Intézet nyilvánosságra hozta a Székelyudvarhely közelében lévő Cekend-tetőre tervezett létesítmény megvalósíthatósági tanulmányát, fellángolt a vita arról, vajon ez lenne a reális megoldás, vagy a Hargita megyei tanácselnök korábbi elképzelése szerint a Csíkszereda közelében lévő csíkcsicsói, már meglévő kisebb reptér fejlesztése.

Mint arról beszámoltunk, a január közepén bemutatott elképzelés szerint a Cekend-tetőn igazi regionális nemzetközi repülőtér nyílna, 2500 métere hosszú, 45 méter széles pályával, amelyen az A320/B737-es nagyságú gépek is leszállhatnak. Az átfogó körzeti koncepcióban szerepel csíkcsicsói is, de mint sport- és üzleti gépeknek használatos kisebb füves pálya.

Borboly Csaba hargitai tanácselnök ugyanakkor egy másik koncepciót ismertetve hangsúlyozta, van helye a Székelyföldön három reptérnek is (Csíkcsicsó, Cekend-tető és Gyergyószárhegy), de szerinte a regionális jellegű, menetrend szerinti forgalomra készülő reptérnek nem Székelyudvarhely közelében, hanem Csíkszeredánál lenne a „helye és jogosultsága”. Szárhegyen és Cekend-tetőn sportrepülőterekre lenne szükség, mondta sajtótájékoztatóján.

A megyei tanácselnök ismertette a csicsói regionális reptér adatait is: ennek pályája 1200 méter hosszú és 24 méter széles lenne, utasterminállal és NDB-irányadóval a biztonságos megközelítéshez. Amelyből egyébként annyi mindenképp kiderül, hogy a Cekend-tetővel ellentétben ezen a pályán keskenytörzsű sugárhajtású utasszállítók a 737/320-as kategóriában nem szállhatnának le, a forgalom főképp ATR-ekre és ehhez hasonló kisebb légcsavaros-gázturbinás gépekre lenne alapozható. (Ehhez annyit lehet hozzátenni, hogy ily módon viszont a mai térségi forgalomban döntő szerepet játszó nagy diszkont-társaságok nem tudnák használni a légikikötőt, mert mindegyik 737-est vagy A320/319-est használ.)

Említette ugyanakkor a tanácselnök a sajtótájékoztatóján a Basler Turbo 67-eseket is, ezek nem nevezhetők túlságosan elterjedt típusnak: a csodálatos ősöreg DC-3-as gázturbinás hajtóműre átépített változatáról van szó, amiből olyan hatvan-hatvanöt példányt készítettek eddig, és Európában ritka, mint a fehér holló, igaz, ennek a gépnek nem is kell beton.

Ami viszont nyilván Csicsó mellett szól, az az, amit Borboly Csaba eléggé egyértelműen jelzett a sajtótájékozatón, vagyis hogy egy igazi reptér megépítéséhez szükséges pénzt ez a fejlesztés lenne képes megszerezni: Csicsó a vidékfejlesztési alapból, Csíkszereda pedig a regionális operatív programból. A csicsói Hargita repülőtérnek (speciel momentán mindkét koncepció ezt a nevet viseli) hamarosan szintén elkészül a megvalósíthatósági tanulmánya, ugyancsak idén kell felállítani az üzemeltető céget.

A két város, Székelyudvarhely és Csíkszereda hosszú ideje mindenféle reptérépítési koncepció nélkül is erősen vetélkedik a vezető szerepért a térségben. Hargita-megye székhelye Csíkszereda, történelmileg Udvarhely a régebbi központ. Csíkszereda népessége negyvenezer feletti, Székelyudvarhely vagy ötezer lakossal kisebb. Borboly Csaba gyergyói születésű csíkszeredai, a cekendi tervet kidolgozó Nemzetstratégiai Kutató Intézet vezetője Szász Jenő udvarhelyi, korábban több éven át a város polgármestere volt.

Az Udvarhely közelében lévő légikikötő terve viszonylag váratlanul bukkant fel az elmúlt napokban, a csíkcsicsói, már létező füves kisreptér fejlesztésének esélyeiről azonban a hargitai tanácselnök már egy évvel ezelőtt is nyilatkozott, sőt, a bukaresti magyar nagyköveten keresztül magyarországi szakmai segítséget is kért a koncepció kidolgozásához.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!