Nemgalvani-híd, villamossal?
A mindeddig Galvani-hídként ismert, nemlétező, a fővárosi hídprojektek között sürgősségben viszonylag hátrasorolt hídnak hamarosan minden paramétere megváltozik egy kormánydöntés nyomán. Nemlézetőből létezővé fog előlépni, időben meg fogja előzni a városszerkezetileg jóval fontosabb Albertfalvi-hidat, és hát a neve is beszédes lesz, ez lesz az Új Duna-híd, (lásd még: Új Villamos), ami egészen a rákövetkező híd megépüléséig prímán fog szolgálni, utána meg az özönvíz.
Azért örülünk, hogy az Illatos-híd elnevezés nem merült fel. A Magyar Közlönyben megjelent határozat rímel az eddig ismert információkra: 2×3 sávos lesz az új átkelő, Kén utcai nyomvonal elfelejtve, szekrény alól újból előkaparva a már elfelejtett Illatos úti nyomvonal. A tervezésre nemzetközi tervpályázatot írnak ki – ez azért megnyugtató, bár az új nemzeti tőkésosztály megteremtésének nyíltan deklarált szándékával kissé szembemegy, de a kivitelezésnél majd be lehet pótolni a bepótlandót, ki tudja, milyen cégekről fog még kiderülni, hogy a hídépítéshez is értenek.
Vélhetően a „Kiserdő” körül kialakult parázs hangulatra és lakossági tiltakozásokra tekintettel került be a beruházás kísérő követelményei közé, hogy figyelemmel kell lenni a fejlesztéssel érintett természeti értékekre, a zöldfelületek és a környék által kínált életminőség megőrzésére, javítására. Ezért a tervezés során meg kell vizsgálni az e célt szolgáló kiegészítő vagy alternatív műszaki megoldásokat is.
A határozatban megjelenik azonban egy új elem is: a hídon biztosítani kell a kötöttpályás közlekedés lehetőségét, amely a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kormány szándéka szerint a Csepel-sziget jelenleg lakatlan, dominánsan ilyen-olyan telepek, bozótosok, szántóföldek és ligetek által dominált középső részét (majd valamikor) egyik lehetőség szerint Pestet és Budát összekötő villamosvonal, más lehetséges forgatókönyv szerint egy, a villamossá alakuló csepeli HÉV-ből Buda felé összeköttetést biztosító villamosvonal fogja átszelni. Erre bizony már felkaphatjuk a fejünket, mert a kötöttpálya fejlesztése mindig nagyon döfi.
Az első megközelítés legnagyobb problémája, hogy sem Pesten, sem Budán nem létezik sem a jelenben, sem tervben az a villamoshálózat, amelybe ez a harántirányú vonal betagolódhatna. Sőt, a pesti oldalon a Kén utcai nyomvonal (2) feladása és az Illatos út kiépítésének (3) erőltetése visz távolabb az értelmes villamoshálózat kialakulásának esélyétől. Ki lehet ugyan építeni egy villamosvonalat az Illatos úton is a Határ út és az Üllői út felé, ez azonban lényegében párhuzamos lesz a Határ úti vonallal (4). A határ úti vonal legnagyobb reménysége eddig az volt, hogy egyszer majd a Gubacsi-hídon át elérheti Csepel központját, de az Új Duna-híd kétes ragyogású fényében mind a Gubacsi-híd (villamosos) átépítése, mind a Csepel-központi villamoshosszabbítás meglehetősen valószínűtlennek tűnik: két ekkora fejlesztést viszonylag kis területre még akkor sem fog bevállalni a kormány, ha Szilárd-kiállás lesz tapasztalható mellette.
A Bihari út–Ecseri út–Határ út–Illatos út-nyomvonalon keresztül Budára vezető villamosvonal fizikailag ugyan lehetséges, de a térképre tekintve nyilvánvalóvá válik a kurflik feleslegessége, és az, hogy ez az kötöttpályás összeköttetés szintén a Kén utcai nyomvonalért kiált. Mindez persze csak akkor vezethető le így, ha az Új Duna-híd projektjét egységes, a budai parttól a pesti partig nyúló projektként tekintjük és a villamosvonal kiépítésének lehetőségét a Kis- és Nagy-Duna hídjára egyaránt rávetítjük. Ha csak a nagy Duna-ág hídján épülne villamos, a pesti oldali szerencsétlenkedés elmarad, ami javítja a projekt arculatát.
A budai oldalon nem kisebb a zavar, és ez már a csepeli HÉV vonalából kiágazó vonalvariációt is érinti: a hídon érkező villamos az Andor utcába fut bele, mellyel párhuzamosan, az Etele úton éppen épülőben van az 1-es villamosvonal meghosszabbítása (1). Ami kedvező a közútnak, az éppen nem kedvező a villamosnak: az Andor utcai meghosszabbítás értelmes cél hiányában és a párhuzamosság miatt értelmes hálózatban valószínűleg nem játszik, maradnak azok a lehetőségek (5), hogy a Szerémi, vagy a Fehérvári utat elérve a villamos kétszer sarkonfordul, és keresi az Etele úti kapcsolatot, vagy csak egyszer, és megy délre, Budafok felé. Utóbbi kapcsolatot egy, az Albertfalvi hídon vezetett vonal természetesebben szolgálná ki.
Szeretnénk pozítivan látni a dolgokat, ezért most abban reménykedünk, hogy ha a Galvani-híd korábban elemzett kedvezőtlen, közúthálózatot torzító hatásai a döntéshozók számára felfoghatatlanok maradnak is, legalább a rajta elvezetni tervezett villamosvonal ellentmondásossága során kiderül, hogy mit rejt valójában a palacsinta.
* * *
Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!
