Marketingre éhes a magyar kerékpáros turizmus

A budapesti Utazás Kiállítás egyik legnépszerűbb attrakciója a B pavilonban megrendezett Bringaexpo volt. A kiállításon a legnagyobb hazai és külföldi bicikligyártók mellett civil szervezetek és kerékpáros turizmussal foglalkozó utazási irodák is képviseltették magukat.

A Duna Stratégia keretében a közelmúltban mintegy húszmilliárd forintot ítéltek oda a kerékpáros turisztika fejlesztésére, nevezetesen a balatoni bicikliút átépítésére és a Duna menti 6-os Eurovelo útvonal kiépítésére. Egy héttel ezelőtt a Konstanţai Kikötő konferenciáján Szalma Botond, a Magyar Hajózási Országos Szövetség elnöke – noha kifejtette, hogy nincsenek ellenérzései a kerékpározással szemben – élesen bírálta a Duna Stratégiát, amely kerékpárutakra ugyan költ, ám a Duna hajózhatóságára egyetlen fillért sem fordít. László Jánost, a Magyar Kerékpáros Klub elnökét a Bringaexpón arról kérdeztük, hogy az ország anyagi helyzetében valóban elkényeztetett helyzetben van-e a kerékpáros turizmus.

„Ha a kérdés az, hogy fontosabb-e a balatoni és dunai kerékpárutak megépítése a hajózásnál, akkor az a véleményem, hogy nem fontosabb. Nagyon nagy bánatom, hogy a két ágazat fejlesztése egymás rovására megy, de sajnos ez a realitás ma Magyarországon. Egyszerűen nincs elegendő pénz.”

„Jómagam 2006 óta vagyok a kerékpárosok vezetője és azóta kerékpáros turizmusra gyakorlatilag nem költött ez az ország. Sem a kerékpáros-infrastruktúrára, sem a kerékpáros-marketingre, sem arra, hogy kialakuljon az a gazdasági szféra, amely majd megél az infrastruktúrafejlesztés és a marketing gyümölcséből.”

„Németországban három-négy éve a turizmus ágazatain belül a kerékpáros turizmus fejlődik a leggyorsabban, prosperál, és óriási bevételeket hoz. Ebből mi nagyon kimaradtunk, miközben Magyarország fantasztikus adottságokkal rendelkezik. A húszmilliárd forint fejlesztés arra elegendő, hogy a lemaradt ágazatnak egy kis lökést adjon” – mondta László János az iho.hu riporterének kérdésére.

„Nagyon remélem, hogy a húszmilliárd forintból nem csak a balatoni és dunai infrastruktúra fejlesztésére, tehát az aszfaltcsík kialakítására fognak költeni, hanem a kerékpáros turizmus marketingjére is, ami legalább annyira fontos” – tette hozzá László.

„Az európai kerékpáros turisták nagyon is fizetőképes piacán meg kell jelenniük Magyarország attrakcióinak és azoknak a magyar szállásadóknak, akik kerékpárosbaráttá válnak, majd bevételt realizálnak és az adójukat befizetik az államkasszába. A kerékpáros turista jellemzően a közepes és magas jövedelműek társadalmi csoportjába tartozik, aki – mivel nem kívánja az egész házát a kerékpárján cipelni – rengeteg szolgáltatásra szorul. Segíteni kell a vállalkozásokat, hogy kerékpárosbaráttá válva fogadni tudják őket.”