Constanţa a magyar hajózás célkeresztjében

Schváb Zoltán közlekedési helyettes államtitkár és Alexandru Victor Micula, Románia budapesti nagykövetének megnyitó beszédeivel kezdődött meg a Constanţai Kikötő 2012-es szakmai találkozója. A konferencia célja a globális kereskedelemben is jelentős romániai kikötő, valamint magyar partnerei közötti párbeszéd, együttműködés elősegítése.

Beszédében Schváb Zoltán kiemelte, hogy a nemzetközi áruszállítás terén Magyarország életében kiemelt szerepet kell betöltenie a folyami hajózásnak. A versenyképesség kulcsa a tengeri és folyami hajózás közötti átjárhatóság megkönnyítése lenne. Ebben a feladatban kiemelt szerepet vállal Constanţa kikötője.

A folyami áruszállítás közlekedési munkamegosztásban vállalt részaránya ma még nem éri el a kívánt szintet. Az aránytalanság illusztrációjaként Schváb Zoltán elmondta, hogy a Magyarországéval megegyező hosszúságú belvízi közlekedési hálózattal rendelkező Belgiumban évente 65 millió tonna árut szállítanak el, miközben hazánkban ez az érték mindössze hat millió tonna körül alakul.

Hol fedezhetünk fel kitörési pontokat? A közlekedésért felelős helyettes államtitkár szerint a hajózásban használt informatikai rendszerek fejlesztése hatékony módszer lenne három megfontolásból. Az áruszállító hajók biztonságosabban és környezetbarát módon közlekednek informatikai támogatással, ráadásul az eddig tetemes terhet jelentő adminisztratív költségek is csökkennének. Számtalan országokon átívelő program szolgálja ezeket a célokat, élen az Európai Unió Duna-stratégiájával és a Duna-menti folyami infrastruktúra-üzemeltetők együttműködését segítő Newada-programmal.

Alexandru Victor Micula felhívta a szakmai találkozó résztvevőinek figyelmét arra, hogy a Románia és Magyarország közötti áruforgalom a térség gazdasági válsága ellenére nemhogy nem csökken, de állandó növekedést mutat. Hazánk Románia harmadik legfontosabb partnere az import tekintetében, és negyedig a Romániából induló áruk célállomásainak rangsorában. Mindez a két ország közötti kiváló politikai, gazdasági és kulturális partnerségnek köszönhető – mondta a nagykövet.

Erdélyi László, a Constanţai Kikötő magyarországi képviselője kevésbé örömteli beszámolója szerint a virágzó román-magyar kereskedelem ellenére a belvízi hajózás volumenei meglehetősen hullámzó végeredményt mutatnak. Míg egy évvel ezelőtt még négy millió tonnányi Dunán elszállított gabonáról szóltak a statisztikák, addig idén komoly visszaesésre számít a szakember. „Amikor lehetne hajózni, nincs gabona, mikor pedig lenne gabona, nem lehet hajózni” – mondta röviden összefoglalva a visszaesés okait Erdélyi.

Szalma Béla egyenesen „a magyar belvízi hajózás 150 fekete napjaként” említette az elmúlt év azon időszakait, amikor az extrém alacsony vízállás vagy éppen árvíz miatt a hajóforgalom szünetelt, így végül csak 60 százalékos teljesítményen működhetett. A magyarországi Duna-szakaszon elhelyezkedő kikötők éppen ezért érdekvédelmi szövetségbe tömörülnek. Szalma Béla, a napokban megalakult magyar kikötőszövetség elnökének célja az, hogy a Constantai Kikötő belvízi forgalmának 28,4 százalékát jelentő magyar kikötőknek egységes érdekképviselete legyen a közlekedéspolitikában. „Mit szól majd mindehhez a Gazdasági Versenyhivatal?” – hangzott el folyosói beszélgetéseken. A szövetség céljai Szalma szavai szerint nem érintik a tarifapolitikát és nyitottak a GVH-val való egyeztetésre.

A Constanţai Kikötő forgalma 2011-ben közel 46 millió tonna volt. Ennek 81 százaléka a Fekete-tenger felé irányult, 19 százaléka pedig a Dunán keresztül érte el az európai belvízi közlekedési hálózatot. A folyami szállítások 28,4 százaléka indult magyar kikötők felé.

A Constanţa és hazánk közötti áruforgalom 830 ezer tonna gabonát és 623 ezer tonna szenet mozgatott meg 2011-ben, ez a két árunem alkotta a szállítások közel 80 százalékát. A Magyarország felé induló áru 70,6 százalékát szállítja a hajózás, a fennmaradó félmillió tonna közúton, illetve vasúton indul nyugat felé.