Koper–Divaca: lemondott a miniszterelnök

Cerar a kormány rendkívüli ülésén jelentette be lemondását. „Ez volt az utolsó csepp a pohárban, a második vágány megépítését újabb támadás érte, és ebben a folyamatban én nem akarok részt venni” – mondta, majd hozzáfűzte: egyesek meg akarják állítani Szlovénia fejlődését. Az állampolgárokhoz szólva kiemelte, hogy az ország sokkal jobb állapotban van, mint 2014-ben volt, amikor átvette. „Most visszaadom az önök kezébe az irányítást”.

A kormányfő ugyanakkor megígérte: gondja lesz rá, hogy a kabinet ellássa mindennapi feladatát és megőrizze a békét és a stabilitást az országban, amíg új választásokat nem írnak ki, és nem alakul meg az új kormány. Miro Cerar hivatalosan csütörtökön nyújtja be lemondását Borut Pahor szlovén államfőnek.

Szlovénia huszonhét kilométeres szakaszon tervezi második vágány építését a vasútvonalon. Erről meg is kérdezték a lakosságot: tavaly szeptemberben rendeztek népszavazást. Csakhogy a kampányt a szlovén kormány állami pénz felhasználásával finanszírozta. A bíróság szerint a kormány csak a pozitív hatásait ismertette a projektnek, és ezt 130 ezer euró állami pénzből finanszírozta, ami megengedhetetlen, mert így hátrányos helyzetbe hozta azokat, aki ellenezték a beruházást. Ezért megsemmisítette a népszavazás eredményét és új referendumot rendelt el.

Elemzők szerint ezzel kétségesé vált a projekt kivitelezése. A népszavazást az Adófizetők nem adják fel nevű civil szervezet és Janez Jansa volt szlovén miniszterelnök pártja, az ellenzéki, jobbközép Szlovén Demokrata Párt (SDS) kezdeményezte, mert szerintük túl drága a projekt kivitelezése, és teret adhat a korrupciónak. Az alacsony részvételi arány miatt azonban érvénytelen lett a referendum, a választásra jogosultak csak valamivel több mint húsz százaléka szavazott.

A kérdésre, „támogatja-e, hogy hatályba lépjen a Koper–Divaca vasútvonal második vágányának építéséről, igazgatásáról és gazdálkodásáról szóló törvény, amelyet a szlovén parlament 2017. május 8-án fogadott el”, a szavazók 53,6 százaléka válaszolt igennel, 46,4 százaléka pedig nemmel. A szlovén törvények szerint ahhoz, hogy a népszavazás érvényes legyen, az összes szavazásra jogosult legalább egyötödének kellett volna ugyanarra voksolnia a kérdésben. A referendum kezdeményezői elégedettek a legfelsőbb bíróság ítéletével, és arra fognak törekedni, hogy az új népszavazást a parlamenti vagy az önkormányzati választásokkal egy időben tartsák meg – mindkettőt idén rendezik –, hogy így spóroljanak a költségeken.

Miro Cerar korábban azzal érvelt, hogy az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) huszonöt évre szóló kedvező hitelprogramja fedezi a költségek egyharmadát. A projekthez hozzájárul az európai Kohéziós Alap, továbbá Ljubljana számít azoknak az országoknak a tőkéjére is, amelyek főleg a koperi kikötő vonzáskörzetébe tartoznak, mint Magyarország, Szlovákia és Csehország. A szlovén parlament külügyi bizottsága nemrég megszavazta, hogy a kormány további tárgyalásokat folytasson Magyarországgal a Koper–Divaca vasútvonal építési projektről, amit még a parlamentnek is jóvá kellett volna hagynia. Hazánk korábban jelezte, hogy kész anyagilag – akár 200 millió euróval – támogatni a projektet. Cserébe a magyar kormány azt kérte, hogy a koperi kikötő és az oda vezető vasútvonal fejlesztésében magyar vállalatok is komoly szerepet játszhassanak, mivel a koperi a magyar vállalatok által leginkább használt kikötő.

A tárgyalásokat azonban a júniusi szlovéniai parlamenti választásokig, amelyhez most még „jött” a miniszterelnöki lemondás is nagy valószínűséggel elhalasztják.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!