BKK: élt érdemben április 1-jéig

Szerdai ülésén a Fővárosi Közgyűlés nyolcadik napirend pontként a Városüzemeltetési Főosztály előkészítésében Tarlós István főpolgármester és helyettesei, Bagdy Gábor és Szeneczey Balázs előterjesztésével tárgyalta a „Javaslat a BKK Zrt., a Budapest Közút Zrt és a FÖRI közötti egyes feladatok átcsoportosításával kapcsolatos döntések meghozatalára, valamint az átszervezéshez szükséges fővárosi rendeletek és szerződések megalkotására” előterjesztést. Az elfogadott előterjesztés értelmében eldőlt, a Budapesti Közlekedési Központ jelenlegi formájában április 1-jéig, lásd még, bolondok napja, működik, utána pedig... Lesz valami. De hogy mi lesz valójában, azt csak sejteni lehet nem, nem lehet valójában.

Annak idején Vitézy Dávid – aki lentebb „megszólal” – ellen többek között az volt az egyik kifogás, hogy túl körülményesen, érthetetlenül fogalmaz, nagyon hosszú leveleket, mondatokat használ, amelyeket nem lehet mindig elsőre, gyorsan fölfogni. Ehhez képest tekintsék meg az előterjesztést, amely Budapest honlapján – grafikusok, kérjük, különösen erősen kapaszkodjanak – tif képfájlként van fönn az oldalon... A többi fájl sem sokkal különb ennél...

Április 1-jétől a Rumbach Sebestyén utcában gyakorlatilag egy fővárosi közlekedési kommunikációs cég működik tovább. A BKK-nak ugyanis az alábbiakkal kell csak foglalkoznia:

• tömegközlekedés megrendelése,
• taxik ellenőrzése,
• kiemelt fejlesztések,
• stratégiai tervek,
• programok koordinálása,
• információk közzététele.

Azaz a kiválóan, gyakorlatilag percre pontosan dolgozó, összes trollt elviselő Facebook-oldal, és a szintén átlagon felüli honlap az, ami a lehetőségekhez képest „megmenti” a BKK-t, valószínűleg ennek az az oka, hogy azt azért fölismerték, ilyet, bármennyire is ügyesek az „újak” nem valószínű, hogy egyik pillanatról a másikra tudnának gründolni. Hogy ezek valójában azok a hatáskörök-e, amelyeken különösen a Vitézy-korszakban túlterjeszkedtek Tarlós István szerint, nem tudni, mindenesetre tény, a fenti feladatokon túl a közgyűlés BKK-tól elvette és a Budapest Közút Zrt.-nek adta át a közutak üzemeltetési, fenntartási és felújítási feladatait, és a közútkezelői igazgatási, ellenőrzési, vizsgálati feladatokat. Oké: a közút átvette ezeket... De a Budapesti Közút végzi a teherforgalmi közszolgáltatással kapcsolatos feladatokat is.

Nem kell vacakoljanak a balesetei helyszíneléssel, de a közúti forgalomszervezéssel sem. Ezeket, csakúgy mint a súlykorlátozott behajtási forgalom ellenőrzését, a teherforgalmi behajtási engedélyek ellenőrzését és az engedéllyel nem rendelkező gépjárművek helyszíni szankcionálását egy új „betűszócég” a Közterület-felügyeletből meg- és/vagy átalakult FÖRI, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság felügyeli.

Miért volt minderre szükség? Egyszer talán lesz rá (jó) magyarázat. Csak győzzük kivárni...

Vitézy Dávid, a BKK korábbi első embere írja Facebook-oldalán, közlését szó szerint idézzük:

„Amikor a BKK-t felállítottuk, az volt a cél, hogy egy integrált közlekedésszervező alakuljon, ami egyszerre foglalkozik a tömegközlekedéssel, a gyalogosokkal, az autós és a biciklis közlekedéssel, követve számos sikeres város modelljét Londontól Szingapúrig. A BKK létrejöttével a korai kétezres évek igen kaotikus fővárosi viszonyai után számos fejlesztés beindult, az egységes szemlélet számos új rendszer formájában (FUTÁR, Bubi, stb.) megjelent, húsz százalékkal nőttek a bevételek négy év alatt, miközben olcsóbbak lettek a bérletek – és még sok-sok eredményt lehetne sorolni.

A BKK szétszedéséről hosszú vajúdás után csak most megszületett döntés kapcsán rengeteg szomorkodó, gyászoló posztot látok, de picit talán foglalkozzunk a jövővel is.

Nem 1974-et írunk, még ha az akkor fiatal mérnökök némelyikének nosztalgiája oda is próbálja most a várost és a közlekedéspolitikát visszarepíteni.

• 2016 van, és a budapestiek többsége saját akaratából a tömegközlekedést választja a napi bejáráshoz és nem kevesebb buszsávot akar, hanem többet, nem kevésbé tömegközlekedés-orientált várospolitikát akar, hanem még az eddiginél is több tömegközlekedési fejlesztést.
• 2016 van, és nem lehet letagadni a klímaváltozás és az autóforgalom által okozott levegő- és zajszennyezés hatásait, azt, hogy az autóforgalom okozta környezetszennyezés miatt rengeteg ember előbb hal meg vagy betegszik meg a városainkban.
• 2016 van, és a most felnövő generációk a legjobb okostelefont ezerszer többre tartják, mint a saját autó »kényelmét« és egyáltalán nem az a jövőképük, hogy ha felnőttek lesznek, minél nagyobb és minél több autójuk legyen.
• 2016 van, a városi kerékpározás sikerét nem lehet megállítani vagy visszafordítani.
• 2016 van, és egyre több embernek fontos az egészséges életmód, mint a dugóban ücsörgés.
• 2016 van, és minden komoly városfejlesztési projekt az autóközpontú városépítés feladását is megcélozza – elég ha megnézzük a Kossuth Lajos tér már elkészült újjáépítését, a ma park helyett vadparkolóként is működő Városliget felújítását és forgalomcsillapítását, a ma még autókkal telezsúfolt budai Vár felújításának terveit, a még 2013-ban a BKK által indított új pesti rakparti sétány elképzeléseit.

• 2016 van, és az emberek otthonról munkába, iskolába vagy szórakozni, találkozni nem egy konkrét közlekedési móddal akarnak eljutni: nem megrögzött autósok, tömegközlekedők, biciklisek, hanem attól függően, hogy hova mennek, mennyire sietnek, milyen az időjárás, mennyi cuccuk van és még ezer saját szempont szerint hoznak döntést a különböző közlekedési módok kombinációiról, köszönhetően a modern technológiák megjelenésének is (Bubi, autómegosztás, Uber, online utazástervezési lehetőségek, stb.). A város ezeket a döntéseiket ezernyi módon képes befolyásolni, ha képes komplexen gondolkodni és versenyképes szolgáltatásokat nyújtani (gondoljunk csak arra, összefügg, hogy mennyi a parkolási díj és mennyi a buszjegy ára, van-e dugódíj, melyik közlekedési mód fejlesztésére mennyit költ a város vagy arra, hogy egy néhány méteres aszfaltcsíkon buszsáv és kerékpársáv vagy épp forgalmi sáv kap helyet). Ezért súlyos hiba közlekedési módonként szervezni az intézményrendszert.
• 2016 van, és a városok közötti verseny a turizmusban, a gazdaságfejlesztésben, az innovációs tőke megnyerésében immár nem csak regionális, hanem globális - ebben a városaink élhetősége, levegőminősége, közlekedési rendszerének minősége alapvető.
• 2016 van, a világ legnagyobb technológiai cégei és most alakult start-upok tömege egyaránt a közlekedés problémái felé fordult: önvezető autókat, saját autó birtoklása helyett online elérhető szolgáltatás-alapú egyéni közlekedést, autómegosztást, új tömegközlekedési ráhordási megoldásokat, globálisan integrált közösségi kerékpár-rendszereket fejlesztenek és fognak bevezetni.
• 2016 van, és ha most épp visszafelé is indult Budapest e téren, biztos vagyok benne, hogy a jövő ellen sikeres harcot nem lehet vívni - és épp a fenti trendek, kihívások, szemléletváltás miatt lesz még egységes és korszerű szemléletű közlekedéspolitika, közlekedésirányítás Budapesten.

előzmény: http://index.hu/…/buda…/2016/01/31/darabokra_szedik_a_bkk-t/

(fotó: látványterv a Rákóczi út újjáépítési terveiről, BKK, 2014 – a projektet 2015-ben törölték)”

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!