Az Indóház is kibújt barlangjából
Közeledik pünkösd, a csíksomlyói zarándokvonat indulásának ideje. A jövő helyett most tekintsünk a múltba: hogyan is épült a Történelmi Székely Gyors útvonalának fontos szakasza, a Csík–Gyimes vasútvonal? Mi volt a helyi és nemzetközi (Gyimesbükk határállomás volt, el ne feledjük) igény, mennyiben szolgálta a kereskedelmet, és esetleg hadicélja is volt? Egy régi kiadványban böngészve adunk választ ezekre a kérdésekre.
Melyik a világ leggyorsabban fejlődő vasútüzeme? Nem Kína, és nem is valamelyik fejlettebbnek nevezett ország. A választ a Közel-Keleten kereshetjük, jelenleg a kitüntető cím birtokosa ugyanis Izrael. A vallási előírások szigorú betartása mellett – péntek napnyugtától szombat napnyugtáig a tájékozatlan turista teljes üzemszünettel is találkozhat – a korábban csak vegetáló hálózat teljesen újjászületett.
A kisvasúti rovat egy sokak által ismert, rövidke, de annál forgalmasabb vasútüzemmel foglalkozik. A Tátracsorbát a Csorba-tóval, az elektricska végállomásával összekötő, rövid, de annál izgalmasabb tájakon haladó fogaskerekűvel talán már sok olvasónk utazott.
Tíz éve, 2005-ben jelent meg az Indóház első száma. Városi vasúti rovatunk lajstromba veszi, mi minden is történt ezalatt a fővárosi villamosüzemben. Üzembe álltak a Combinók (2006-ban), ezzel egyidőben fél évszázad után elbúcsúztunk az UV villamosoktól. Újabb TW6000-esek érkeztek Hannoverből, és megkezdődött a Ganz csuklósok selejtezése is. Vidéken végleg elköszöntek a Bengáliktól: a Skoda, a CAF és a PESA villamosai koptatják a miskolci, debreceni és szegedi síneket. Az egy évtizeddel ezelőtti hangulatot 2005-ös fotókkal idézzük fel.
A halberstadti kocsikkal először a GYSEV zöld-sárgájában találkozhattunk. Azóta persze sok víz lefolyt a Rábán, a kocsik feliratai is kissé módosultak. A Tillig ezt az alkalmat kihasználva frissített állományán, H0 léptékben immár a megújult kocsik is díszíthetik terepasztalunkat.
* * *