Vágánykivetődés az 1-esen: bűncselekmény?

Garanciális javítás keretében „gondolják” újra az 1-es villamos vágányát a Rákóczi híd Budafoki út/Dombóvári úti megállója előtti szakaszon. Az 1.0-s „melót” látva szakértőhöz fordultunk, mert egyből Tornóczki Anitává változtunk: „És ezt így hogy?”

Szabó István olvasó-tudósítónk, aki nem mellesleg pályalétesítményi szakértő, segített nekünk:

„Igazán nem szeretnék senkit untatni tudományoskodással: röviden igyekszem bemutatni a vasúti vágányok építésének fenntartásának főbb szabályozó útmutatóit és utasításait. Ezek természetesen MÁV-előírások. De ahol a méretekről és a fizikai törvényekről van szó, ott teljesen mindegy, hogy mi az utasítás neve. A vágányok rendszere szinte azonos a képen látottakkal, tehát a törvények ugyanúgy dolgoznak bennük, mint a MÁV-nál.

• A D54-es Útmutató »Építési és pályafenntartási műszaki adatok, előírások« gyűjteménye. Mint a neve is elárulja a vasúti pálya méreteiről és egyéb műszaki adatairól tartalmaz teljes részletességgel mindent.
• A D5-ös utasítás a vasúti pályák felügyeletéről szól. Ebben az utasításban szerepel az is, hogy egy építésnél, átépítésnél az Üzemeltetőnek (a pályai üzemeltetőjének) mikor, melyik időszakban mi a feladata.
• A D12H utasítás a hézagnélküli vágányokra vonatkozó valamennyi előírást tartalmazza. Ezek betartása nagyon szigorúan értelmezendő és természetesen kötelező.

Ismét hangsúlyoznom kell, ezek MÁV-előírások, de a fizika nem vállalatfüggő.

Az 1-es villamos vágánykivetődésével kapcsolatban tisztázzuk: a hézagnélküli vágány azt jelenti (nagyon egyszerűen megfogalmazva), hogy a sínek hegesztéssel vannak egymáshoz kapcsolva. Ezért nem hallatszik ezeken a vasutakon a korábban jellegzetes kerékcsattogás a sínek találkozási pontjainál, a korábbi sínillesztéseknél.

A folyamatosan összehegesztett vágányokban a sínek – egy laikus számára bármilyen nehezen is felfogható – nem dilatálnak. Nincs hosszirányú tágulás és nincs összehúzódás.

A sínekben hatalmas feszültségek lépnek fel. Lehűléskor húzó feszültség, felmelegedéskor nyomó feszültség. Ezekből a feszültségekből keletkező alakváltozásokat kell a pálya méretezésének jó megválasztásával kiküszöbölni (ágyazat, aljak, sínek, hegesztések, stb.).

Szigorú előírások vannak arra vonatkozólag, hogy milyen szerkezeteket lehet beépíteni a vasúti pályába. Ezeket általában be is tarják, hiszen a tervek tartalmazzák az anyagok minőségét a geometriát, stb. A nagy hibát kivitelezéskor lehet elkövetni. Annak érdekében, hogy a vágány állékonysága tökéletes legyen úgynevezett semleges hőmérsékleti zónában kell azokat összehegeszteni.

Semleges hőmérséklet: Ez egy szám, (hőfok) amely az adott földrajzi területen az évek során mért hőmérsékletek középértékéből adódik.

Semleges hőmérsékleti zóna: Ez Magyarországon a 18–23 fok közötti tartomány. A vágányokat ebben a tartományban kell feszültségmentes állapotban összehegeszteni, majd szorosan lerögzíteni a jó minőségű, megfelelően méretezett ágyazatban fekvő aljakhoz.

Ha ezen a zónán kívül történt a hegesztés és a vágányok lekötése, azt általában munkahőmérsékletnek nevezzük. Ez pedig azt jelenti, hogy a munkavégzés során nem volt olyan időjárási körülmény, hogy a semleges hőmérsékleti zónában lehessen lekötni, hegeszteni a vágányt, ezért a lehető leghamarabb – utasítások tartalmazzák ezt is – a vágányt semleges hőmérsékleti zónában feszteleníteni kell (húzó/nyomó feszültség mentessé kell alakítani).

Ha ez elmarad, akkor:

• a semleges hőmérsékleti zóna alatti hőmérsékleten hegesztett vágányoknál nagy melegben a vágány fodrosodása, kinyomódása várható. Az 1-es villamos esetén igen »hidegben«, jóval semleges hőmérséklet zóna alatt, lehetett a (záró)hegesztés, hiszen kivetődött a vágány, nem csak kinyomódott, pedig kétoldali peronban fekszik. (Tehát oldal irányú ellenállása igen nagy a környezetének).
• a semleges hőmérsékleti zóna felettii hőmérsékleten (záró)hegesztett vágányok esetén pedig várható a nagy hidegben a vágányok, sínek szétszakadása.

Valószínűsíthető az indexen is megjelent kép alapján, hogy az előbbi probléma miatt történt az 1-es vonalon, ami történt. Meg kívánom jegyezni, hogy a vasúti pályák egyik legveszélyesebb hibája a vágánykinyomódás, illetve -kivetődés. Az, hogy ez bekövetkezhetett kivitelezési-műszaki ellenőrzési, és csak kis részben üzemeltetői, együttes hibából adódhat. De ezt döntse el az objektív vizsgálat.”

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!

Utazzon velünk!

Az első világháborús olasz front déli szakaszát felkereső Isonzó Expressz emlékvonatra jelentkezzen a MÁV Nosztalgia Kft.-nél!