A MÁV, a Balatonalmádi Aranyhíd Polgári Egyesülettel karöltve, az elmúlt években nyaranta már megszokott, peronokon hallható versek után újabb nagy fába vágja a fejszéjét.
Idén először utolérte a Balatonra autózók számát a vonattal utazók száma. Egyértelmű, megéri fejleszteni.
Az október 28-án 145 éves Nyugati pályaudvar fontos részein újult meg a tetőszerkezet, befejeződött a hangos és vizuális utastájékoztató rendszer kiépítése, használatba vehetik az utasok a megszépült Márványcsarnokot és a Ceglédi folyosót, és az automaták pályaudvaron belüli elosztása is még utasbarátabb lett.
A Székesfehérvár–Veszprém–Kis-Cell (Celldömölk) vasútvonalon 150 éve indult meg a vonatforgalom. A megnyitását Veszprémben, Ajkán és Várpalotán vasúttörténeti kiállítással, ünnepi műsorokkal és állomási nyílt napokkal ünnepelték.
A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetségének összegzése szerint az intermodális forgalom nőtt, mivel a vállalkozások próbálnak minél nagyobb készleteket felhalmozni. Ugyanakkor égető szükség van az intermodális szállítási további fejlesztésére
A nyári hőség és az augusztus végi kistokaji siklás jelentősen rontotta a miskolci fővonal állapotát, a menetrend gyakorlatilag tarthatatlan. A MÁV a helyreállítás mellett a sebességkorlátozások mértékének csökkentésén is dolgozik.
Igazságos zöld átmenet? A vasútfejlesztés évtizede? Újabb esély Záhony előtt? # Valtsvasutra – ezeknek a jelmondatoknak a jegyében, 14. alkalommal rendezték meg a vasútszakma legrangosabb fórumát Budapesten.
Több, mint 12 milliárd forintos beruházásnak köszönhetően tovább növekedhet az Ukrajnából a záhonyi átrakókörzeten keresztül vasúton Magyarországra érkező gabona, szemes termény mennyisége – erről jelent meg kormányhatározat.
Felárakat töröltetne el a szaktárca átmenetileg.
2020 nyarán alakult meg a MÁV új utastájékoztatási szervezete, a kommunikációs igazgatóság alatt működő Állomási Utastájékoztatás Koordináció. Az első két év igen eseménydúsra sikeredett.
A Borostyán vasúti árufuvarozási folyosó egyes szakaszainak korszerűsítését és tizenkét nyugat-magyarországi vasútállomás infrastruktúrafejlesztését megalapozó tervezés és engedélyeztetés összesen 5,7 milliárd forintból valósul meg.
A Budapest–Belgrád vasútvonal kapacitásbővítő korszerűsítés alatt álló magyarországi szakaszának nagy szerepe lesz abban, hogy Magyarország Közép-Európa teherfuvarozási, logisztikai és elosztóközpontjává váljon.
Az idei első félévet tekintve derűlátásra adhat okot, hogy a vasúti árufuvarozás terén – a MÁV adatai szerint – javultak a vonatkilométer és a bruttó-tonnakilométer teljesítmények.
A pálya már járható, a tehervonatok pedig már birtokba is vették a sínpárt. A szakasz a felújítás alatt álló kelebiai vonal kerülő útvonala lesz a következő jó néhány hónap során.
