Bezzeg Düsseldorfban...

Miközben nálunk épp elkaszálják a legalapvetőbb városszerkezeti fejlesztéseket, nyugaton legeltetnek.

Düsseldorf Németország egyik legfontosabb ipari és kereskedelmi központja. Az évszázadok során a város folyamatosan fejlődött és modernizálódott, a második világháborút követő urbanisztikai fejlesztéseknek köszönhetően ma az egyik legélhetőbb nagyváros Németországban, nagyjából 600 ezer fős lakossággal.

Düsseldorf területén a tömegközlekedési hálózatot már a XIX. században kialakították. Az első villamosvonalak 1896-ban adták át, a hálózat az évek során folyamatosan bővült. Azonban a II. világháború során a város nagy része elpusztult, a tömegközlekedési infrastruktúra is súlyos károkat szenvedett.

Az újjáépítési munkák során a városvezetés nagy hangsúlyt fektetett a tömegközlekedési hálózat újraépítésére. A 60-as években a városi közlekedést teljesen a metrókra hagyták volna, az U-bahnok terve azonban végül a teljes Ruhr-vidék Stadtbahn-hálózatához szervülve valósult meg. Az 1980-as évek végére megépült a városi vasúthálózat (S-Bahn) első két vonala, ezek kötik össze Düsseldorfot a környező településekkel és az ország többi részével. A hálózat azóta is bővül és akövetkező évtizedekre is megvannak a város tervei.

Az S-bahn hálózat felderítésére nem lehetett elég a rendelkezésre álló fél délután, így ezt majd máskor tesszük meg. Egy gyors városnézés viszont belefért, praktikusan jó 170 méteres magasságból, Rhineturmban kezdve. Majd a régi kikötőből kinövő új városrész alaposabb felfedezésével folytatva.

A nyugati világban egyre több nagyvárosban figyelhető meg az a folyamat, hogy a köztereket visszaadják az embereknek, azoknak az embereknek, akik ott minőségi időt töltenek el. Például szolgáltatások igénybevételével, sétálgatással – és nem dugóban ücsörgéssel az autójukban. Ez Budapesten is elkerülhetetlen lesz, akármennyire hangosan is sír az autóslobbi, előbb-utóbb vissza kell szorítani a gépjárműforgalmat a belvárosban. De megszüntetni természetesen nem lehet, valamit kezdeni kell az autókkal, ha egyszer sikerülne visszavenni tőlük például a Rákóczi út jelenleg hatsávos városi autópályáját.

Düsseldorfban több közúti alagút is épült az elmúlt évtizedekben. Az első alagút a 60-as években készült el a Königsallee alatt, ezután következett a Hofgarten alatti alagút, majd a 90-es években az egyik legnagyobb építkezés, a Rheinufertunnel, amely a Rajna alatt köti össze a város két oldalát. Az alagút az autóforgalmat és a kerékpárosokat is kiszolgálja.

A régi iparnegyedek integrálása a város modern életébe egy érdekes kihívás szerte a világban. Düsseldorfban a régi kikötő helyén egy új városrész nőtt fel az elmúlt évtizedben, és ami tetszetős, hogy a modern épületek mellett megmaradt néhány hagyományos homlokzat is, izgalmas keveréket alkotva. A területen ma modern irodaházak, éttermek, üzletek és szállodák találhatóak. És néhány portáldaru a múltból a hozzávaló vasúti sínekkel. A dokkmunkások helyett ma kutyát sétáltató lányok kóvályognak az átütő kézműves-currywurst-szagban. Az új negyedben van a 707-es villamos végállomása – a vasút túlfelén levő kertvárosias részen pedig a 706-osé. El van látva tehát tömegközlekedéssel is a negyed, ahogy a kerékpárút-hálózat is kiépült.

Egy minimális hasonlóságot felfedezhetünk a Kopaszi-gáton zajló ingatlanfejlesztéssel. Az irodaházak egy része már áll a gigantikus MOL-toronnyal az élen, és egyelőre az ide vezető villamosberuházást sem kaszálták még el. Nem úgy a Déli körvasút projektet, ami a keddi döntés nyomán minimum nagyon komoly késést szenved, de akár az egész meg is hiúsulhat. Még nem késő fogadni arra, hogy a villamosforgalomra előkészített Lágymányosi híd állt-e hosszabban az 1-es villamos nélkül, vagy a már megépült harmadik vasúti Duna-hídon lesz-e később forgalom...

A kaszáláshoz visszatérve a Rajna egyik iparnegyed melletti kieső részén óriási legelőterületet találunk, ahol birkák menedzselik a fűhosszt. Teljesen bio és gazdaságos megoldás, a méhlegelők virítanak, az ökoszisztéma örül, hétvégén pedig akár kedves bundás állatokat is simogathatnak a düsseldorfiak.