Vitézy Dávid: teljes tévút a Közlekedési Múzeum Debrecenbe költöztetésének ötlete!

A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum (MMKM) korábbi főigazgatója több pontban sorolta fel érveit, hogy miért ne a BMW-gyár mellett, a pusztában hozzák létre a megújuló intézményt.

Még májusban adtuk hírül, hogy a kormány Lázár János javaslatára Debrecenbe helyezné át az új Közlekedési Múzeumot; Vitézy Dávid szavaival élve hadüzenetet intézve ezzel Budapest ellen. A szakember a Facebook-oldalán, öt sarkalatos pontba szedve magyarázta el részletesen, miért is lenne logikátlan lépés a helyszín és maga a költöztetés is.

Úgy véli, egyrészt azért is lenne nagy hiba az intézmény Debrecenbe való áthelyezése, mivel „Budapesten és vonzáskörzetében él az ország lakosságának egyharmada, a nemzetközi turizmus is itt összpontosul. Messze itt van a legnagyobb közvetlenül elérhető közönség Magyarországon egy XXI. századi, a múltról és a jövőről egyaránt beszélő, világszínvonalú Közlekedési Múzeumnak.” Ezzel szemben a „cívisvárosban” még tizedannyi embert sem lehetne közvetlenül elérni, ráadásul a turizmus mértéke is jóval kisebb.

Szintén nagyon fontos, hogy a főváros közlekedési szempontból az ország közepe, jól megközelíthető Nyugat- és Kelet-Magyarországról is, az ország agglomeráción kívül élő lakosságának kétharmada számára könnyen elérhető. A Közlekedési Múzeum számára megálmodott új helyszín, mely magától Debrecentől is tíz kilométerre, a város Kismacs külterületén, egy autópálya-csomópont közelében, szántóföld mellett jönne létre, például egy zalaegerszegi vagy szombathelyi iskolás csoportnak akár hét–tíz órás utazást is jelenthet.

Az sem mellőzendő tény, hogy minden Budapesthez köti a Közlekedési Múzeumot: a szakmai és muzeológiai stáb, az egyetemi háttér, az intézmény 125 éves fővárosi története – valamint a magyar közlekedéstörténet legfontosabb eseményei is, a kisföldalattitól a villamosokig, a Csepeltől az Ikarusig, Széchenyitől Ganz Ábrahámig.

Vitézy kiemeli: a kormány helyesen döntött azzal, hogy ha már a korábbi, városligeti helyszínén bezárt a Közlekedési Múzeum, akkor egy méltó, új otthont kapjon a kőbányai Északi Járműjavítóban, mely egy autentikus és gyönyörű vasúti csarnok a Népliget mellett – a járműjavító területén 1867 és 2009 között az ország legjelentősebb vasúti járműjavító bázisa működött; a kormány 2017 decemberében jelölte ki a területet az új Közlekedési Múzeum helyszínéül.

Ráadásul a múzeum épületének megtervezéséhez már évekkel ezelőtt lezajlott a nemzetközi tervpályázat, amit a New York-i székhelyű Diller Scofidio + Renfro építésziroda, valamint magyar partnere, a Noll Tamás Ybl-díjas építész által vezetett M-Teampannon építésziroda nyert meg 2019-ben, számos magyar mérnök-, építész- és tájépítész-irodát bevonva. A Kőbányán kialakítandó, a múzeumi kiállítóteret is magába foglaló épületegyüttesre a Múzeum 2020-ban kötötte meg a tervezési szerződést, a tervek pedig 2022 márciusában kapták meg az építési engedélyeket.

Az egykori Budapest Fejlesztési Központ (BFK) volt vezére kihangsúlyozza: személyes garanciát vállal rá, hogy minden egyes forintért megdolgoztak a mérnökök, tervezők és kiállítástervezők, így olyan világszínvonalú terv született, ami önmagában is turisztikai vonzerőt képezne.

Az pedig már csak hab a tortán, hogy az új helyszín teljesen abszurd: a város külterületén fekvő, az M35-ös autópálya és az autógyárhoz vezető lehajtó által határolt, hat és fél hektáros területen építenék fel a 14 ezer négyzetméteres létesítményt, mely magába foglalná az állandó és időszaki kiállításokat bemutató, 6800 négyzetméteres múzeumot, egy 3900 négyzetméteres területet a műtárgyraktár, az irattár és a restaurátori műhely számára, az irodák és az üzemeltetés pedig 1900 négyzetmétert kapna. Ezen felül egy hatszáz négyzetméteres multifunkcionális konferencia és rendezvénytér, 3D-s moziterem, egy 350 négyzetméteres oktatási központ, valamint egy szintén akkora étterem és közösségi tér, továbbá egy 150 négyzetméteres panoráma tetőterasz tervezése is a feladatok része. Ezeken felül az is cél, hogy az intézménynek a „helyi lakosság kiemelt találkozóhelyévé kell válnia”. A létesítményhez augusztus elején hirdetnének építészeti ötletpályázatot, kidobva ezzel az elmúlt évek munkáját és komoly pénzeket. A minisztérium elvárása szerint a Magyar Közlekedési Múzeum - Debrecennel egy olyan intézmény jöhet létre, ahol azon túl, hogy a látogatók megismerkedhetnek a magyarországi járműtervezés és -gyártás történetével, a BMW által a kutatás-fejlesztés legújabb eredményeivel is találkozhatnak és „együtt gondolkodhatnak a jövőről”.

Vitézy Dávid úgy gondolja: egy ilyen, a várostól távoli, gyalogosan és tömegközlekedéssel megközelíthetetlen területen nem lehet egy, a huszonegyedik századnak megfelelő múzeumot létrehozni. A budapesti helyszínnel kapcsolatban ráadásul arra sem hivatkozhat a kormány, hogy nincs elég pénz, hiszen Lázár János miniszter szerint arra van 150 milliárd forint, hogy Debrecenben a nulláról épüljön fel egy új múzeum.

Itt is megjegyeznénk, jóllehet, a múzeum a fejlesztés leállítása miatt jelenleg nem fogad látogatókat, de ha csak a múzeum által az elmúlt időkben szervezett programokat nézzük, számos időszaki kiállítással, kitelepülésekkel igyekeznek betölteni funkciójukat. A központi épület ideiglenes zárva tartása idején pedig tagintézményeik, valamint számos egyéb kiállítóhelyük országszerte szünet nélkül nyitva tartó állandó és időszaki kiállításokkal várja a látogatókat, így áthidalva a kényszerű, a központi épület nyitásáig tartó szünetet. Nem is beszélve a felbecsülhetetlen értékeket megmentő járműrestaurálási programról, valamint a múzeum közlekedésikönyv-kiadói tevékenységének fontosságáról.