Végig megépül az M4-es autóút

Érdekes koncepcionális vitákat lehetett (és lehet) folytatni az M4-es útról. A páneurópai sztrádahálózat itt most lényeges útvonalát úgy találták ki, hogy a hozzánk közelebb eső tájakon észak-erdélyiként is emlegetett romániai A3-as autópálya folytatása Budapest és Nyugat-Európa felé a magyar M3-as legyen, illetve az odáig tartó, Debrecen mellett vezető szakasz. Ez utóbbit részben M35-nek, a határ közelében pedig M4-nek fogják nevezni.

Ha tehát az észak-román tranzitot ezzel a kerülővel visszük, akkor a 4-es főút nyomvonalán, az M4–M35–M3-as sztrádával kvázi párhuzamosan már nem kell gyorsforgalmi utat építeni – szólt az egyik tábor érvelése.

Csakhogy a 4-es főút Budapesthez közeli szakaszain az elővárosi forgalom indokolta a településeket elkerülő nyomvonalat, így 2005-ben a fővárostól Üllőig nyitották meg a ferihegyi repülőteret is kiszolgáló részt. A gyorsforgalmi valójában már 1974 óta épül, persze akkor még sima főútként készült a Ceglédet és Albertirsát elkerülő rész, de úgy, hogy később bővíteni lehessen. Azóta bizonyos szakaszokat négysávúsítottak, és az autóút ma már Üllőig kész, onnan Abonyig épül.

Ez egyébként politikai ígéret is, hiszen Orbán Viktor miniszterelnök még a 2015-ben jelentette be, hogy minden megyei jogú város négysávos utat kap, és Szolnok esetében ez persze az M4-es.

A megyeszékhelyt északról elkerülő résznek szintén zajos a története. Mivel egy szolnoki elkerülő délen már létezett, egyesek szerint nem kellett volna északon is építeni egyet drága Tisza-híddal. A kormány azonban másképp döntött, egyenesen autópályát rendelt ide. Csakhogy a 2013-ban elkezdett építkezést 2015-ben félbeszakították. A hivatalos indok egybevágott a korábbi ellenzők érveivel: túl drága (mert kartelleztek a cégek), nem indokolt ekkora forgalomra a sztráda. Mindenki tudja azonban, hogy azért kellett levonulniuk a munkagépeknek, mert az egyik résszakasz egyik kivitelezője egy Simicska Lajos érdekeltségébe sorolt vállalkozás volt, a nagyvállalkozó és a kormányfő viszonya azonban közben megromlott.

De az tarthatatlan lett volna, hogy a jórészt elkészült beruházás örökre félbehagyva maradjon. A kormány a csapdából úgy jött ki, hogy azt közölték, „csökkentett” kiépítésben valósul meg ez a szakasz. A beruházás azonban már ott tartott, hogy az útpályák kétszer két sávnak plusz a leállósávnak szánt szélessége már megvolt, ezért olyan luxusautóút készül majd, mint az M86-os a Dunántúlon. Laikus szemmel gyakorlatilag csak annyi lesz a különbség egy autópályához képest, hogy aszfaltozott leállósáv helyett burkolatlan üzemi sáv kap helyet az út szélén. Minden csomópont is szépen, különszintűen épül ki. Fontos differencia persze, hogy 130 helyett csak 110 kilométer per órával lehet majd hajtani rajta.

Az északi elkerülő korábbi vállalkozóival végül megegyeztek a kártérítésről, és már ki is írták az új, autóutas tendert. Hogy a több év kihagyása és a hercehurca mennyibe kerül majd az adófizetőknek, azt nehéz lesz megállapítani, mert a két szakasz nem esik pontosan egybe, Abonytól eredetileg Fegyvernekig épült az út, most azonban csak Törökszentmiklósig keresik a kivitelezőt. A szaktárca hivatalos álláspontja mindenesetre az, hogy az autóút nem lesz drágább, mint az autópálya lett volna ugyanitt.

Az, hogy ez a szakasz ilyen, kétszer két elválasztott sávos autóútként készül, alighanem meghatározta az M4 többi részének kivitelét is, hiszen nyilván logikus egyenszilárdságúra tervezni az utat. (Kivétel a fővárostól legtávolabbi rész Berettyóújfalu és Nagykereki között, amely, ahogy már említettük, a román A3-ast köti össze az M35-ösön keresztül az M3-assal autópályaként.)

Mivel minden átadott gyorsforgalmi szakasz növeli az út vonzerejét, ezzel forgalmát, azaz egyre többen választják az M3 helyett a lassabb de sokak számára rövidebb 4-est, a még be nem vont szakaszokon egyre nő a nyomás a még érintett lakott részek elkerülésére, a többsávúsításra, magyarán az autóút újabb részeinek létrehozására.

Hiába vélik úgy a kritikusok, hogy fölösleges az M3-assal párhuzamos gyorsforgalmi, idén tavasszal kiírták a közbeszerzést az M4-es Törökszentmiklós és Püspökladány közötti részére, most pedig formálisan is eldőlt, amit a kormány eddig is kívánatosnak nevezett, a teljes kiépítés. A maradék – immár nem is a 4-es, hanem a 42-es főúttal párhuzamos – harminc kilométeres részen is megépül az autóút. A Püspökladány és Berettyóújfalu közöti M4-es szakasz tervezésére most írták ki a tendert – írta meg a Magyar Építők.

A végig autóút-M4-esnek lesz egy fontos hálózati szerepe is, ezért is jó, ha megépül. Az ország közepén, a fővárost elkerülve ugyanis az M4-es és a szintén tervezett M8-as fog egy viszonylag egyenes kelet-nyugati tengelyt alkotni Budapest érintése nélkül összekötve az Alföld és a Dunántúl tájait.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!