Űrhatalom lettünk? Magyarország az ESA tagja!
– Hosszú évek eddig is szép sikereket hozó együttműködése után végre kijelenthetjük: Magyarország az Európai Űrügynökség (ESA) teljes jogú tagja, és készen áll arra, hogy eredményesen éljen az ebből adódó lehetőségekkel – jelentette ki Solymár Károly Balázs, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) infokommunikációért felelős helyettes államtitkára Párizsban, a francia nagykövetségen tartott hivatalos csatlakozási ünnepségen. Az eseményen részt vett Károlyi György, hazánk franciaországi nagykövete, Johann-Dietrich Wörner, az Európai Űrügynökség főigazgatója és számos európai űripari vállalat képviselője.
– E pillanat mérföldkőnek számít az Európai Űrügynökség és Magyarország évtizedes múltra visszatekintő partnerségében. Magyarország az ESA teljes jogú tagországaként aktív formálója lesz az európai űrtevékenység jövőjének – hangsúlyozta Johann-Dietrich Wörner. Károlyi György nagykövet a csatlakozási ünnepség házigazdájaként hozzátette: az ESA nyitottsága, tudományos és ipari eredményei garanciát jelentenek Magyarországnak a biztos alapokon álló együttműködésre.
Jean-Jacques Dordain, az ESA korábbi főigazgatója és Kara Ákos, az NFM infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára idén februárban írták alá a csatlakozási egyezményt. A magyar Országgyűlés októberben egyhangúlag fogadta el a nemzetközi megállapodás kihirdetéséhez szükséges három törvényt. A teljes jogú tagság végül november elején lépett életbe, amikor az Áder János köztársasági elnök által ratifikált csatlakozási okiratot letétbe helyezték a francia kormánynál.
A fejlesztési tárca közleménye szerint a hivatalos ESA-tagság új alapokra helyezi a globális csúcstechnológiai piacon eddig is jelentős sikereket felmutató hazai űripart. A hazánkkal már huszonkét tagot számláló Európai Űrügynökség olyan nagy volumenű projekteket irányít, amelyeket önállóan egyetlen tagállam sem lenne képes véghezvinni. Az utóbbi tizenkét évben az ESA együttműködő tagállamaként Magyarország százhuszonöt szerződést kötött a szervezettel. Mára több mint ötven hazai kis- és középvállalkozás, kutatóhely és egyetem vesz részt az ESA programjaiban, az űrbe eddig csaknem száz magyar fejlesztésű műszer került ki. Eredményeik olyan létfontosságú és a nemzetközi versenyképességet is meghatározó területeken hasznosulnak, mint a műholdas földmegfigyelés, orvostan, navigációs alkalmazások. A teljes jogú tagság lehetővé teszi a magyar kis- és középvállalkozások, egyetemi és akadémiai kutatóintézetek bekapcsolódását, ipari beszállítói részvételét az átfogó programokban. A lépés növeli a foglalkoztatottságot, és segít Magyarországon tartani a magasan képzett szakembergárdát.
A Magyarország tagsági viszonyából eredő éves befizetési kötelezettség 2015-ben 262 millió forint. Ezt az összeget a hazai vállalkozások és kutatóhelyek szinte teljes egészében visszapályázhatják. A csatlakozási megállapodás alapján ezért az ESA az első hat évre szóló, felzárkóztatási időszakban kifejezetten a magyar szereplők számára ír ki pályázatokat. Az első, célzott tenderek szeptemberben jelentek meg az Űrügynökség honlapján.
Az Európai Űrügynökség (ESA) huszonkét tagországot számláló nemzetközi szervezet, amelynek a tudományos kutatás mellett elsődleges feladata az űrtechnológia célzott fejlesztése, az űripar növekedésének katalizálása, űralapú infrastruktúrák kiépítése és hasznosítása (műholdas navigáció, távközlés, meteorológia stb.). A belépéssel az ESA összes ipari tendere megnyílik a csatlakozó ország vállalatai előtt. A szervezet éves költségvetése megközelítőleg négymilliárd euró.
Az iho/repülés még 2013-ban készített interjút a Magyar Űripari Klaszter elnökével, Bárczy Pál akkor elmondta: a csatlakozó országoknál a tagdíjra fordított források 3–5-szöröse folyik be a vállalatokhoz jutó megrendelésekből. Akkor a magyar űripar nagy cégeiről is szó esett: az egyik alkatrészeket szállított, illetve tud szállítani különböző műholdakhoz, a másik a miniholdak, nanoholdak területén működik, a harmadik a tervezés-modellezés területén partnere a nagy űripari és repülőipari multiknak.
Bárczy szerint a legnagyobb hozzáadott érték az űriparban valósul meg, az űripari cégek a legprofitábilisabbak mindenütt. A nagy recesszió alatt is világméretekben hét százalék volt az űripar bővülése, a szatellitiparé ezen belül több mint húsz százalék: lényegesen gyorsabban fejlődik, mint például az autóipar.
* * *
Indóház Online - Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!
